Az Európai Parlament (EP) azt kérte az uniós tagállamoktól: tegyék lehetővé, hogy Ukrajna a nyugati országoktól kapott fegyverrendszereket használhassa legitim katonai célpontok támadására Oroszországban. Az EP strasbourgi plenáris ülésén 425 szavazattal, 131 ellenében és 63 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint
a jelenlegi korlátozások feloldása nélkül Ukrajna nem tudja teljes mértékben gyakorolni az önvédelemhez való jogát, és így lakossága és infrastruktúrája továbbra is ki van téve a támadásoknak.
Az állásfoglalás elfogadását támogató EP-képviselők hangsúlyozták, az elégtelen lőszerszállítmányok és a lőszerek használatának korlátozása azzal a veszéllyel jár, hogy az eddigi erőfeszítések hatása semmivé válik. Sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy az uniós országok egyre kevesebb katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának. Felszólították továbbá a tagállamokat, hogy teljesítsék tavaly márciusi kötelezettségvállalásukat, miszerint egymillió lőszert szállítanak Ukrajnának. Emellett sürgették a fegyverek, légvédelmi rendszerek és lőszerek, köztük a Taurus nagy hatótávolságú rakéták szállításának felgyorsítását is. Megismételték azon álláspontjukat is, hogy valamennyi uniós országnak és NATO-szövetségesnek közösen és egyénileg is vállalnia kell, hogy évente legalább a GDP-jük 0,25 százalékát kitevő katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának.
Az állásfoglalás felszólítja az uniós tagállamokat, hogy tartsák fenn és terjesszék ki a tagállamok kormányaiból álló uniós tanács szankciós politikáját Oroszországgal és Fehéroroszországgal szemben, illetve az Oroszországot katonai és kettős felhasználású, azaz katonai és polgári használatra is alkalmas technológiákkal ellátó nem uniós országokkal és szervezetekkel szemben is. Az EP-képviselők állásfoglalásukban elítélték, hogy Irán a közelmúltban ballisztikus rakétákat szállított Oroszországnak, és szigorúbb szankciókat sürgetnek Teheránnal, valamint Észak-Koreával szemben az Ukrajna elleni háború támogatásában való részvételük miatt.
Az EP-képviselők felszólították az EU-t és tagállamait, dolgozzanak azon, hogy a lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatást élvezze Ukrajna, és hogy találjanak békés megoldást a háborúra. Véleményük szerint ugyanakkor
bármilyen megoldásnak Ukrajna függetlenségének, önállóságának és területi egységének teljes tiszteletben tartásán kell alapulnia.
Az állásfoglalás az esetleges elkövetett orosz háborús bűnökért való felelősségre vonást, illetve a Moszkvára hárítani tervezett jóvátétel és egyéb kifizetéseket is a megoldás alapvető elemeinek tekintik. Ennek érdekében az EP azt szeretné, ha az EU és a hasonlóan gondolkodó partnerek szilárd jogi rendszert hoznának létre az orosz állami tulajdonban lévő, de uniós bankokban tartott és az EU által befagyasztott vagyon elkobzására, amely – a szöveg szerint – az Ukrajna által elszenvedett károk kompenzálására tett erőfeszítések része.
(Címlapképünkön: Képviselők szavaznak az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2024. szeptember 19-én. Fotó: MTI/Purger Tamás)