Tíz éve nem gyártják a csipogók után felrobbantott adóvevőket

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 19.

Külpol

Vagy hamisítványokról van szó, vagy nagyon régi készülékekről, amiket viszont alig néhány hónapja szerzett be a Hezbollah. 

Mint arról beszámoltunk, Libanonban kedden egyidőben robbantak fel a Hezbollah-tagok személyhívó készülékei, úgynevezett csipogói, szerdán délután pedig újabb robbantások történtek Libanonban, amikor az adóvevők okoztak sérüléseket és 9 ember halálát. A walkie-talkie-k felrobbantásában legalább 20-an meghaltak és több százan megsérültek. 

A valószínűleg az izraeli titkosszolgálat akciójaként kedden felrobbantott csipogókról itt írtunk legutóbb (ezek gyártásában érintett fedőcégként egy magyar vállalkozás is), az adóvevőkről azonban a BBC azt írja, hogy ezek az oszakai központú Icom nevű vállalat IC-V82-es adóvevői voltak, amelyekkel kapcsolatban a cég közölte, hogy tíz éve nem gyártják sem az adóvevőket, sem a hozzájuk tartozó akkumulátorokat. 

A magát az amatőr rádiópiac világelsőjeként hirdető japán cég azt közölte a BBC-vel, hogy a készülékeket 2004-től 2014 októberéig gyártották, ezidő alatt exportáltak belőle a Közel-Keletre is, tíz éve azonban leállították a gyártását, azóta a cég nem szállított belőle sehova. Ugyanígy leállították a készülékek működéséhez szükséges akkumulátorok gyártását is, ráadásul mivel a hamisítványok kiszűrésére szolgáló hologramos plomba sincs a felrobbant készülékeken, így a cég nem tudja megerősíteni azt, hogy ők gyártották volna. 

A cég hozzátette azt is, hogy minden készüléküket ugyanabban az üzemben gyártják Japánban, és csak hivatalos forgalmazókon keresztül értékesítenek a tengerentúlra. 

Korábban a cég egy értékesítési vezetője az Associated Pressnek azt nyilatkozta, hogy a Libanonban felrobbant adóvevők számára hamisítványnak tűnnek, hozzátéve, hogy számos hamisítványt lehet találni online is, a készülék ugyanis nagyon népszerű például amatőr rádiósok vagy viharvadászok körében. 

Egyelőre nehéz megállapítani, hogy régi készülékekről volt szó vagy valóban hamisítványokról, egy libanoni lap szerdán azt írta, hogy régiekről, a Reutersnek nyilatkozó biztonsági forrás szerint viszont a Hezbollah mintegy 5 hónapja szerezhette be a készülékeket. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.