Franciaország a Hezbollah visszavonulását és határmenti tárgyalásokat javasol Libanonnak

Külpol

Az izraeli-libanoni békekötés érdekében.

Franciaország írásbeli javaslatot juttatott el Bejrútnak, amelynek célja, hogy véget vessen az ellenségeskedésnek Izraellel.

Az ellenségeskedések a gázai háborúval párhuzamosan zajlanak, és erősítik az eszkaláció miatti aggodalmakat.

A Reuters hírügynökség által ismertetett dokumentum felszólítja a harcosokat, köztük a Hezbollah elitegységét, hogy 10 kilométerre vonuljanak vissza a határtól.

A dokumentumot, amely az első írásos javaslat, amely a hetek óta tartó nyugati közvetítés során Bejrútba érkezett, Stéphane Séjourné francia külügyminiszter a múlt héten adta át Nadzsib Mikáti libanoni miniszterelnöknek – közölte négy magas rangú libanoni és három francia tisztviselő.

A dokumentum célként tűzi ki, hogy megakadályozza a konfliktust, "amely a kontrollvesztés veszélyével fenyeget", és "a megfelelő feltételek fennállása esetén" tűzszünetet teremt, és végül tárgyalásokhoz vezethet Libanon és Izrael közötti vitatott szárazföldi határ kijelöléséről. "Javaslatokat tettünk. Kapcsolatban állunk az amerikaiakkal, és fontos, hogy minden kezdeményezést összehangoljunk és békét teremtsünk" – mondta Séjourné egy hétfői sajtótájékoztatón.

Mint ismert, Franciaországot történelmi szálak fűzik Libanonhoz. Az országnak 20 000 állampolgára tartózkodik Libanonban, és mintegy 800 katonája az ENSZ békefenntartó erőinek részeként.

A háromlépcsős terv 10 napos deeszkalációs folyamatot irányoz elő, amely a határ menti tárgyalásokkal zárul.

Egy francia diplomáciai forrás szerint a javaslatot Izrael és Libanon kormánya, valamint a libanoni síita Hezbollah vezetői is megkapták.

A javaslat értelmében a libanoni fegyveres csoportok felszámolnának minden, a határhoz közeli létesítményt és beszüntetnék a katonai műveleteiket is. Bármilyen ilyen visszavonulás esetén a Hezbollah harcosai még mindig sokkal közelebb maradnának a határhoz, mint a libanoni Litáni folyóhoz való visszavonuláskor (30 km), amelyet az Izrael elleni háborút 2006-ban lezáró ENSZ-határozat ír elő. A határtól kisebb mértékben való eltávolodás segítene biztosítani, hogy a kilőtt lövedékek ne érjék el azokat az észak-izraeli falvakat, amelyeket páncéltörő rakéták céloznak. Ez a kompromisszum a Hezbollah számára elfogadhatóbbnak tűnt, mint a visszavonulás a Litáni folyóhoz – közölte a javaslatot jól ismerő nyugati forrás.

A legutóbbi harcok során több nem kormányzati csoport, köztük palesztin csoportok is támadásokat indítottak Izrael ellen Dél-Libanonból. Hasszán Fadlallah libanoni síta parlamenti képviselő, a Hezbollah vezető politikusának elmondása szerint a szervezet Izrael gázai agressziójának befejezéséig nem fog megvitatni "semmilyen, a déli helyzethez kapcsolódó kérdést". "Az ellenség nincs abban a helyzetben, hogy feltételeket szabjon" – tette hozzá Fadlallah, aki nem kívánta kommentálni a javaslat részleteit vagy azt, hogy a Hezbollah megkapta-e azt.

Az egyik libanoni tisztviselő szerint a dokumentum a nyugati küldöttekkel való kapcsolattartás során megvitatott ötleteket foglalja össze, amelyeket továbbítottak a Hezbollahnak. Francia illetékesek közölték Bejrúttal, hogy a dokumentum nem végleges, miután Libanon kifogásokat emelt annak egyes részeivel szemben – tette hozzá a tisztviselő. Egy izraeli illetékes elmondta, hogy a kormány megvitatja a hozzájuk érkezett javaslatot.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.

Lefotózta a Kígyó-sziget egyik védőjét, aki visszaszólt az oroszoknak

Emeric Lhuisset fotográfus fényképein valódi harctereket és igazi katonákat látunk, még akkor is, ha a kompozíció klasszikus festményeket idéz. Mi a viszonya valóságnak és beállításnak, hogyan nyerhetik vissza hangjukat a történelem tényleges főszereplői, és hogyan sikerült lefotózni a Kígyó-sziget védőjét, aki rádión szólt be az orosz hadihajónak? Budapesti kiállítása apropóján beszélgettünk.