Franciaország nagy hatótávolságú rakétákat ad Ukrajnának

  • narancs.hu
  • 2024. január 17.

Külpol

Emmanuel Macron francia államfő kedd este bejelentette, hogy februárban Ukrajnába utazik.

Negyven új SCALP nagy hatótávolságú rakétát és több száz bombát ad át a kijevi kormánynak Franciaország. „Jómagam februárban Ukrajnába utazom” – tette hozzá a köztársasági elnök a párizsi hivatalában mintegy négyszáz újságíró előtt, az országos televíziók által élőben közvetített nemzetközi sajtótájékoztatóján.

Macron jelezte, hogy Franciaország „egy biztonsági megállapodás véglegesítésén dolgozik” Kijevvel, amely hasonló ahhoz, amelyet pénteken kötött az Egyesült Királyság és Ukrajna tízéves időtartamra. Hozzátette, hogy Franciaországnak és az Európai Uniónak „az elkövetkező hetekben és hónapokban újabb döntéseket kell hoznia azért, hogy ne engedjék Oroszországot győzni.”

„Nem hagyhatjuk, hogy Oroszország győzzön, és nem is szabad engednünk, mert akkor Európa és Oroszország egész szomszédságának biztonsága megkérdőjeleződne”

- hangsúlyozta.

Arra a kérdésre, hogy Donald Trump esetleges győzelme a novemberi amerikai elnökválasztáson megkérdőjelezheti-e az Ukrajnának nyújtott támogatást, Emmanuel Macron kijelentette, hogy "nem szabad az emberekre koncentrálni.”

„Tisztán kell látnunk ahhoz, hogy felismerjük, hogy az Amerikai Egyesült Államok egyik nagy szövetségesünk, akinek a bátorságát fogjuk ünnepelni” a szövetségesek normandiai partraszállásának 80. évfordulója alkalmából - mondta a francia elnök. "De ez egy olyan demokrácia, amely válságon megy keresztül, amelynek első számú prioritása saját maga, a második prioritása pedig a kínai kérdés” - tette hozzá, jelezve, hogy emiatt „erősebb Európára (van szükség), amely tudja, hogyan védje meg magát, és nem függ másoktól.”

Macron kitért arra is, hogy Franciaország úgy döntött: nem csatlakozik a jemeni húszik elleni amerikai-brit csapásokhoz, hogy „elkerüljön mindenfajta eszkalációt” a térségben.

A húszi lázadók tavaly november óta rendszeresen vesznek célba kereskedelmi hajókat a Vörös-tengeren, a globális tengeri szállítmányozás egyik kulcsfontosságú útvonalán, állítsuk szerint azért, hogy megtorolják Izraelnek a Gázai övezet ellen indított hadműveletét. Múlt hét végén az amerikai és brit erők csapásokat mértek a lázadókra, amire azok válaszul rakétával eltaláltak hétfőn egy amerikai teherhajót, tovább élezve ezzel a konfliktust.

Emmanuel Macron egyúttal arra kérte Izraelt, hogy ne folytassa a nem kellően célzott műveleteket a Gázai övezetben. „Azért mondom ezt, mert ez Izrael hosszú távú biztonsági érdeke is, és a hadműveletek folytatása a jelenlegi formában kockázatot jelent hosszú távon, tekintettel arra, hogy ez mit okoz az egész régióban magának Izraelnek a biztonságával” - mutatott rá. „Ezért folytatjuk a diplomáciai kezdeményezéseket, állásfoglalásokat és megbeszéléseket a tűzszünet érdekében, én pedig folytatni fogom a kétoldalú kapcsolattartást, hogy megpróbáljuk nagyon konkrétan elérni a tűzszünetet” - tette hozzá.

Az államfő bejelentette azt is, hogy február 7-én a Hamász palesztin iszlamista szervezet által Izraelben elkövetett merénylet áldozatainak tiszteletére megemlékezés lesz Párizsban.

Február 7-én a terrorizmus áldozatainak emlékművénél, amely az Invalidusoknál található, „meg fogok emlékezni az áldozatokról a hozzátartozóik és mindazok előtt, akik csatlakozni kívánnak hozzánk” - jelezte Emmanuel Macron. Az elnök emlékeztetett arra, hogy Franciaország „41 gyermekét vesztette el" ezekben a merényletekben, és hogy még mindig „három túsza” van a Gázai övezetben. „Azért küzdünk az izraeli hatóságokkal, Katarral, amelynek döntő szerepe van ebben az ügyben, és számos más kollégával, hogy kiszabadítsuk őket” - mondta az elnök.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.