Az Európai Parlament egy Magyarország helyzetről szóló állásfoglalásról szavaz csütörtökön. A Népszava birtokába került ötpárti határozati javaslatban a képviselők felszólítják az EP jogi bizottságát, állapítsa meg, hogy az Európai Bizottság tavaly decemberben jogszerűen szabadított-e fel 10,2 milliárd eurót az országnak megítélt felzárkóztatási támogatásokból.
A jogi elemzésre azért van szükség, mert pert fontolgatnak az EB ellen a felfüggesztett pénzügyi források részleges elérhetővé tétele miatt az Európai Unió Bíróságán.
Az Európai Bizottság azért döntött a kifizetések megkezdéséről 2023. végén, mert úgy értékelte, hogy a kormány teljesítette az igazságszolgáltatási függetlenségét megerősítő reformokat. Az Európai Parlament ezzel ellentétes állásponton van, megítélése szerint ugyanis Magyarországon még a közelmúltbeli reformok után sem független az igazságszolgáltatás, „mivel az elfogadott intézkedések nem nyújtanak elegendő biztosítékot a politikai befolyással szemben, és vagy megkerülhetők, vagy nem megfelelően alkalmazhatók”. Emellett azért is aggályosnak tartja a bizottsági határozatot, mert úgy látja, hogy Magyarországon továbbra sincsenek érvényben megfelelő ellenőrzési mechanizmusok és közbeszerzési eljárások az uniós költségvetés védelmében.
A közös állásfoglalás tervezetét jegyző kereszténydemokrata, szocialista, liberális, zöldpárti és szélsőbaloldali képviselők felszólítják az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácsot és a tagállamokat, hogy léptessék a következő szakaszba a hetes cikkelyes eljárását és állapítsák meg, hogy Magyarország súlyosan és tartósan megsértette-e az uniós értékeket. Az Európai Parlament „határozottan elítéli Magyarország miniszterelnökének cselekedeteit, aki az EU stratégiai érdekeit teljes mértékben semmibe véve és megsértve úgy döntött, hogy blokkolja a többéves költségvetés felülvizsgálatáról szóló határozatot és az ukrajnai segélycsomagot is” – olvasható az állásfoglalás tervezetében, amely rámutat, hogy az EU semmiképpen sem engedhet a zsarolásnak.
Az EP szerint szükség van a döntéshozatal reformjára, hogy megszűnjön a vétójoggal való visszaélés az intézményekben.
A határozati javaslatban a képviselők ismét megkérdőjelezik, hogy az Orbán-kormány képes lesz-e hitelesen ellátni az EU Tanács elnökségét 2024-ben, mivel nem tartja be az uniós jogot, az uniós értékeket és az őszinte együttműködés elvét, egyben felkérik a tagállamokat, hogy mielőbb találjanak megoldást az Európai Tanács elnökének idő előtti távozása miatt felmerülő problémára, amelyet az okozhat, hogy utód híján a magyar miniszterelnök töltheti be átmenetileg a posztot. Az Európai Parlament végül mély aggodalmát fejezi ki a magyarországi demokrácia további eróziója, valamint a jogállamiság és az alapvető jogok helyzetének romlása, és különösen a „nemzeti szuverenitás védelmét” célzó csomag közelmúltbeli elfogadása miatt.
