Független médiumok újságíróit vették őrizetbe Minszkben

  • narancs.hu
  • 2021. március 27.

Külpol

Megszállták a rendőrök a teret, ahova tüntetést terveztek, több mint 100 embert vittek el.

Több mint száz embert vettek őrizetbe a hatóságok szombaton a fehérorosz fővárosban azon a helyszínen, ahol ellenzéki felhívásra ismét Aljakszandr Lukasenka elnök uralma ellen tiltakoztak, a lefogottak között volt a legnagyobb független médiaplatformok három szerkesztője is - közölték az érintett médiumok és más források.

Minszknek azt a terét, ahol a délutánra meghirdetett tüntetésnek kellett volna kezdődnie, rendőrségi járművek és rabszállító kocsik vették körül, az oda vezető utakat is lezárták.

A rendőrség néhány tucat embert vett őrizetbe ezen a helyszínen - derült ki a fehérorosz ellenzéki médiacsatornákon megosztott videókból, amelyeken fekete ruhás rendőrök tartóztattak le embereket, köztük egyszerű járókelőknek tűnőket is.

Az őrizetbe vettek között volt Galina Ulaszik és Anna Kaltigina, a TUT.by ellenzéki oldal két szerkesztője - közölte portáljuk.

Egy másik csatorna, a Nása Niva arról számolt be, hogy főszerkesztőjét, Jahor Marcinovicsot és egy fotóst is őrizetbe vettek a téren.

A platformok, amelyek rendszeresen megosztják a követőik által az őrizetbe vételekről és a rendőri brutalitásról készített videókat, jelentős információforrásul szolgálnak a fehéroroszországi kormányellenes tüntetésekről.

Fehérorosz válság

 
Rendőrök őrizetbe vesznek egy nőt Minszkben azon a helyszínen, ahol a tervek szerint újabb tüntetések kezdődtek volna Aljakszandr Lukasenka elnök uralma ellen 2021. március 27-én. A rendőrök a helyszínen a legnagyobb fehérorosz független médiaplatformok három szerkesztőjét is őrizetbe vették másokkal együtt. MTI/EPA
 

Az AP amerikai hírügynökség úgy értesült, hogy az őrizetbe vettek között legalább öt újságíró van. Egyelőre nem tudni, hogy milyen vádat emelnek ellenük, de a tavalyi tiltakozásokról tudósító egyes újságírókat kétéves börtönnel sújtottak a hatóságok.

A megmozdulások heti rendszerességűvé váltak a fővárosban és azon kívül is, miután a tavaly augusztusi választásokon Lukasenka elnyerte immár hatodik egymást követő elnöki mandátumát, amit az ellenzéki képviselők megkérdőjeleztek.

Az elmúlt két hónap viszonylagos csendje után az ellenzéki vezetők ismét a tüntetések fokozására szólították fel a lakosságot.

A fehérorosz hatóságok szombaton arra figyelmeztettek, hogy aki részt vesz ezekben az akciókban, büntetőjogi felelősségre vonható.

Fehéroroszországban az augusztus 9-i elnökválasztást az országot több mint két évtizede irányító Aljakszandr Lukasenka nyerte meg a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával. A valódi győztesnek Szvjatlana Cihanouszkaját elismerő ellenzék szerint meghamisították az eredményeket, és Lukasenkát a Nyugat, ezen belül az Európai Unió sem ismeri el törvényes államfőnek. A választásokat követően tiltakozó megmozdulások kezdődtek, amelyeket a biztonsági erők brutálisan levertek. Több mint 30 ezer tüntetőt tartóztattak le, több tiltakozó életét vesztette, további százak pedig megsérültek. (MTI)

 

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.