Gennadij Sutov a belarusz hatósági erőszak harmadik halálos áldozata

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 19.

Külpol

Egy tüntetésen lőtték fejbe.

Belehalt sérüléseibe Gennadij Sutov, akit még egy augusztus 11-i Lukasenka-ellenes tüntetésen lőttek fejbe a fehéroroszországi Bresztben - írja a belarusz sajtóra hivatkozva a hvg.hu.

Beszámolók szerint a 43 éves férfi nem provokálta a rendőröket, csak sétált, amikor egy háztetőről eltalálták.

Ő lehet a tüntetésekkel szembeni állami represszió harmadik halálos áldozata, korábban egy 25 éves férfi őrizetbe vétele után halt meg, egy másik tüntetőt pedig szintén lelőttek.

Az Index híre szerint holtan találtak egy 29 éves férfit is, aki helyi választási bizottsági tagként nem volt hajlandó aláírni az augusztus 9-i választás jegyzőkönyvét. A hivatalos verzió szerint Konsztantyin Sismakov öngyilkos lett.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.