Hadházy: Ha ezt ellenzéki politikus mondja, hónapokig zengi a propaganda

  • narancs.hu
  • 2025. április 27.

Külpol

A független képviselő a külügyminiszterhez fordul a kérdéssel, amely Magyar Levente államtitkár kijelentésére vonatkozik: Magyarország tényleg beavatkozna a szerbek bosznia-hercegovinai konfliktusába?

Írásbeli kérdéssel fordul Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. Arra kíváncsi, Magyarország tényleg beavatkozna-e fegyveresen a bosznia-hercegovinai konfliktusba. Ezt – az írásbeli kérdés beadását – Hadházy Ákos jelentette be vasárnap a Facebookon.

A független képviselő kérdése arra a rossz viszonyra utal, amely március óta jellemzi Magyarország és Bosznia-Hercegovina hivatalos kapcsolatát.

A 3,8 milliós, bosnyákok, horvátok és szerbek lakta balkáni ország két részből áll, a Bosznia-hercegovinai Föderációból és a boszniai Szerb Köztársaságból. Utóbbi elnökére, Milorad Dodikra egy év börtönbüntetést szabott ki a helyi bíróság.

Ez a cikk foglalkozik a bírósági üggyel:

Dodik nem ismeri el az ítélet jogosságát, azt is mondta, hogy Bosznia-Hercegovina nincs többé, és a boszniai Szerb Köztársaság döntést fog hozni arról, hogy a bosznia-hercegovinai bírói-ügyészi felsőtanács, valamint a nyomozó és védelmi ügynükség és a hírszerzés joghatósága megszűnik a szerb államalakulat területén.

A boszniai szerbek elnökének törekvéseit a magyar állam támogatja: magyar TEK-esek gyakorlatoztak az országban, Magyar Levente külügyi államtitkár pedig nyilvánosan a támogatásáról biztosította Milorad Dodikot. Emiatt – a belügyekbe való beavatkozás címén – Bosznia-Hercegovinában bekérették Pósa Krisztián magyar nagykövetet.

Hadházy azt írja, Magyar Levente arról beszélt, hogy Magyarország beavatkozik a bosznia-hercegovinai eseményekbe, ha bármilyen konfliktusra kerülne ott sor. Egészen pontosan azt nyilatkozta Magyar a helyi sajtó szerint, hogy

„Magyarország nem marad kívülálló. Önökkel és a Szerb Köztársaság népével vagyunk”. 

Hadházy ebből arra következtet, hogy  ha „Orbán szorosabb katonai együttműködésről állapodott meg a szerbekkel, akkor tényleg kezdhetünk aggódni amiatt, hogy a nagy békeharcos háborúba viszi Magyarországot”.

„Magyar Levente háborúpárti mondatait amúgy hónapokig zengené a propaganda, ha egy ellenzéki politikus mondta volna… Úgy tűnik, a szuverenitás elve csak akkor fontos Orbánnak, ha azt saját érdekből lehet hangoztatni – ha viszont putyinista szövetségesek támogatásáról van szó, a magyar politika figyelmen kívül hagyja más államok önrendelkezési jogát” – írja Hadházy.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.