Hamarosan újra fogható lesz a Szabad Európa Rádió magyar adása

  • narancs.hu
  • 2019. szeptember 6.

Külpol

Az Orbán-kormány eltávolodott a szabadságtól és nyitottságtól, ezért indulhat újra a rádió.

Már csak a kongresszus döntésére van szükség, hogy 1993 után újraindulhasson a Szabad Európa Rádió magyar adása – írta meg a hvg.hu a New York Times cikke nyomán. A lap szerint az Orbán-kormány eltávolódott a szabadságtól és a nyitottságtól, ennek a következménye a rádió újjáindulása.

John Lansing, a United States Agency for Global Media vezetője azt nyilatkozta, a kezdeti költségvetésük eléri a 750 ezer dollárt, továbbá azt tervezik, hogy irodát hoznak létre Budapesten. Az indulás jövőre valósulhat meg.

A rádió küldetésének tekint a független hírek továbbítását azokra a helyekre, ahol a sajtó nem vagy nem teljesen szabad. A New York Times beszámolója szerint David Cornstein budapesti nagykövet azt szerette volna elérni, hogy a visszatérés hatását visszafogja: garanciát akart szerezni arra, hogy a Szabad Európa Rádió nem a kormányról szóló negatív hírekre, valamint az oknyomozó munkára fókuszáljon a jövőben. Az United States Agency for Global Media ezt úgy értékelte, hogy az USA kormánya bele akar szólni a szerkesztői függetlenségükbe, ami törvényellenes.

A cikk kitért az Orbán-kormány „illiberális intézkedéseire” is: felhívta a figyelmet az új alkotmányra, a választási törvény átírására, a média elfoglalására, a gyűlöletbeszédre, illetve az összeesküvés-elméletekre is.

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.