„Legjobb esetben egyedül maradunk”

Takács Márk katonai elemző, a Magyar Honvédség korábbi századosa

Az orosz–ukrán háború harcászati műveleteiből doktoráló Takács Márknak határozott véleménye van arról, mi lenne katonailag az alapvető magyar érdek 2025-ben. Nem az, ami most érvényesül.

Magyar Narancs: Az Európai Unió azt javasolja, mindenki tartson magánál 72 órás túlélő csomagot. Nem túlzás ez?

Takács Márk: Ha az a kérdés, hogy hadsereggel bármikor megtámadhatnak-e minket, akkor inkább túlzásról van szó. Másfelől a nagyszüleink még úgy éltek, hogy volt kút az udvaron, a spájz tele a szűkebb időkre. Most már a világ városlakói annyira nem önellátók, annyira függ mindenki mindenkitől, hogy ezt kicsit vissza kell építeni. Rosszul hangzik ez a felhívás, de arra fel kell készülni, hogy mondjuk egy orosz hekkercsoport bedönti az ivóvízhálózatot üzemeltető informatikai rendszert Budapesten – simán képesek lehetnek rá. Persze, van mechanikus és manuális pumpa, tartalék rendszer, és helyre is lehet állítani, de addig is csinálni kell valamit, nem lehet agyonverni egymást egy flakon ásványvízért. Megint túlreagálás van és hiszti, pedig csak végig kell gondolni, hogy kiderüljön: ez a javaslat teljesen normális. A közvetlen katonai támadás esélye minimális Magyarország ellen egészen addig, ameddig magunkra nem haragítjuk a környező országokat. És bár haladunk efelé, nagyon alacsony ennek a valószínűsége. Főleg, mert most látjuk az orosz–ukrán háborúnál és Kína tétovázásán is, hogy egy modern háború iszonyatosan sokba kerül. Innen nézve van logika abban, amit Donald Trump művel, mert ő tényleg nem érti, miért kell háborúzni, hiszen az egyszerűen nem éri meg anyagilag. A kibervédelem helyzetét nem ismerem, de ha tudnám, sem mondhatnám el, az eredményt viszont láthatjuk: hanyagságból, felhasználói hibából az oroszok betörtek a magyar külügy rendszerébe, minősített iratok kerültek ki. A Magyar Honvédség elemi érdeke, hogy a velünk egy biztonságpolitikai komplexumban lévő országokkal közös csónakban evezzünk, mert legjobb esetben egyedül maradunk és Moldova vagy Fehéroroszország sorsára jutunk, legrosszabb esetben pedig valaki megunja, hogy Magyarország biztonsági kockázat, és összeáll a kisantant. Ez utóbbi egy nagyon negatív forgatókönyv, és valószínűleg inkább a fehérorosz/moldáv út következne be, de jobban örülnék neki, ha inkább összefognánk a szomszédjainkkal.

MN: A magyar kormány látványosan semmibe veszi az európai szövetségi rendszert. Számíthatunk az Egyesült Államokra vagy az oroszokra bármiben?

TM: Biztos vagyok benne, hogy nem, ezért is nem értem, ami most zajlik.

MN: A magyar állam feltűnően nem beszél orosz veszélyről. Jó, ha úgy teszünk, mintha nem lenne?

TM: Oroszország katonailag nem veszélyes. Az orosz szárazföldi haderő létszáma nagyjából másfél millió fő tokkal vonóval, ebben még a helyőrségi zenekar is benne van. Ez azt jelenti, hogy akik hadra foghatók vagy harci támogatók, azoknak a 95 százaléka Ukrajnában vagy Ukrajna körül van. Tehát az orosz haderő annyit tud, amennyit látunk tőle. Kalinyingrád üres, a finn határ üres, a nyugati katonai körzet Szentpétervár környékén üres. Oroszország tehát katonailag nem veszélyes ránk, amíg Ukrajna tartja magát. Ezért is volna érdeke Magyarországnak, hogy Ukrajna minél jobb bőrben legyen, és minél jobb állapotban fejezze be ezt a háborút. Ha a számunkra legrosszabb forgatókönyv történik meg, tehát győz Oroszország, és Ukrajna a Dnyeper folyó mögé szorul, a 800–900 ezer orosz katona legalább felének akkor is ott kell maradni megszálló erőként. A legvalószínűbb változat az, hogy a jelenleg ukrán kézen lévő területeken megmarad Ukrajna független államként, lesz egy erős hadserege, amelyet nyugati pénzen fent fog tartani, és ugrásra készen várják, hogy az oroszok mikor gyengítik meg az ukrajnai megszállt területen lévő erőiket. Ha annak egy része elindul mondjuk a balti államok felé bajt keverni, az egy lehetőség lesz az ukránoknak. Ebből a csapdából nehéz kikecmeregni az oroszoknak. Reálisan szemlélve a helyzetet, az Ukrajnában lévő teljes orosz haderőből legfeljebb 100–150 ezer főt tudnának a balti államok környékére csoportosítani. A balti államokat szokás lenézni, mondván, kicsik és kevesen vannak, de folyamatos a NATO légi jelenléte, folyamatos a NATO szárazföldi jelenléte, működő és kipróbált erősítésküldési rendszer működik. És ne felejtsük el azt sem, hogy ők is tanulnak: amint észreveszik, hogy az oroszok valamire készülnek, úgy megerősítik a nehezen járható, például mocsaras, erdős részeket, beépített területeket, hogy ott egy ilyen relatíve kis méretű orosz sereg nem tud győzni, amennyiben a védők rendesen odateszik magukat.