Magyarország blokkolja a globális minimumadó bevezetését

Hol marad a borravaló?

Külpol

A magyar kormány vétója miatt egyelőre nem lett uniós jogszabály a globális minimumadóról szóló nemzetközi megállapodásból. Mi az a minimumadó, és mi magyarázhatja a kormány ellenállását?

Nem tudtak megegyezni a 15 százalékos globális minimumadóról szóló irányelv elfogadásáról június 17-i találkozójukon az EU gazdasági és pénzügyminiszterei. Az adózást érintő uniós jogszabályokról csak konszenzussal lehet dönteni a tagállami kormányok képviselőiből álló Tanácsban, és a teljes egyetértés múlt pénteken a magyar kormány ellenállása miatt nem jött létre. Varga Mihály pénzügyminiszter a találkozó után azt mondta, a minimumadó bevezetése adóemeléshez, a versenyképesség csökkenéséhez és munkahelyek megszűnéséhez vezetne Magyarországon, ezért nem támogatják azt, legalábbis nem ebben a „gazdaságilag rendkívül nehéz” időszakban.

Az Orbán-kormány sosem tartozott a globális minimumadó lelkes hívei közé, ám tavaly október 8-án fenntartásai ellenére Magyarország is csatlakozott az erről szóló nemzetközi politikai nyilatkozathoz, amely az OECD égisze alatt született meg 137 állam részvételével. A kormányzati illetékesek akkor azzal érveltek, hogy az eredeti tervekhez képest magyar szempontból kedvező változásokat sikerült elérni a javaslatban, ráadásul a kimaradással nem sokat nyernénk, mert a többi ország a mi közreműködésünk nélkül is kivethetne pluszadót a multik aluladóztatott magyarországi nyeresége után. Az elmúlt fél évben a kormány túlzott nyilvános aktivitást nem mutatott a kérdésben, az OECD-megállapodást az uniós jog nyelvére lefordító irányelvjavaslatot eddig a lengyelek blokkolták. Ám éppen azután, hogy a lengyelek feladták a vétójukat, a magyar kormány rájött: mégsem tudja támogatni a minimumadó bevezetését. Június 13-án – négy nappal a sorsdöntő EU-s tanácskozás előtt – először a parlament gazdasági bizottsága nyújtott be egy határozati javaslatot az uniós irányelv elutasításáról, majd Varga Mihály és Szijjártó Péter is elkezdett a javaslat ellen beszélni, hogy Varga aztán ténylegesen is megakadályozza az elfogadását.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A falnak is szeme van

Túlzás lenne azt állítani, hogy a Radiohead különösebben sok vidámságot csalt volna az arcunkra, épp ezért furcsa a némiképp utódzenekarának tekinthető The Smile névválasztása.

Mélyen tisztelt publikum!

  • - turcsányi -

„Vándorcirkuszos szeretnék lenni, hóban-esőben a cirkusszal menni…” – köszöntötte az új évtizedet 1970-ben Karda Beáta.

Szabó, baka, kém

Hogyan válhatott a II. világháború kulcsfontosságú alakjává egy divattervező? Miért hízelegtek nagy hatalmú német vezetők egy töpörödött francia nőnek?

Elfordított arccal

  • SzSz

Hosszú percekig kitartott, éjfekete vászonnal indulunk, amelyet hirtelen vált fel az idilli kép: családi délután a folyóparton, a madárcsicsergést csak a játék és hancúrozás hangjai szakítják meg. Jonathan Glazer filmjében ugyanis a sötétség és a fényesség a szó szoros értelmében egymás szomszédságában honol.

Fejjel a falnak

A rasszizmus mindig újratermelődik, és már csak emiatt is elemi érdekünk, hogy újra és újra elővegyük a tiszaeszlári történetet, és beszéljünk róla.

A jelmez hatalma

A zalaegerszegi színház minden évadban műsorra tűz egy kötelező olvasmányból készült előadást; az idén a Tartuffe-öt a színház színművésze, Farkas Ignác állította színpadra.

Boldogan éltek, míg

Három, fehér menyasszonyi ruhába öltöztetett próbababa tájol minket a lépcsőfordulóban, körülöttük papírból kivágott virágok és levelek, mintha egy kicsit sután berendezett menyasszonyi szalon kirakatát látnánk.

A nem haszonelvű szeretet

Ennél abszurdabb és szerencsétlenebb szituációt nehezen lehetett volna elképzelni, erre tessék. A Kossuth rádión ugyanis épp Balog Zoltán mondta el a reggeli imát aznap, amikor egész mást kellett volna mondania.

A szomorú bohóc

  • Domsa Zsófia

Hjalmar Bergman a svéd próza és dráma egyik klasszikusa. A történetcsokor első darabjában egy svéd vidéki kisvárosban járunk, a múlt század elején, a szerző legjobban sikerült elbeszéléseinek idején. Bergman a realizmust fantasztikummal, a vígjátékot mély tragédiával vegyítő írásmód mestere. A Nagymama és az Úristen egy matriarcha életét és elmúlását, egy társadalom átrendeződését tárja elénk.

Az utolsók

Már az első magyarázkodásuk is átlátszó és röhejes volt: az tudniillik, hogy Svédország NATO-tagsága miatt „vita van” a kormány és a Fidesz-frakció között. Volt ám ilyen vita Finnország ügyében is! Aztán amikor Törökország, amellyel a baráti magyar kormány együtt mozgott a két ország tagságának a blokkolásában, bejelentette, hogy a finnek részükről jöhetnek, Orbán is meggondolta magát.