Magyarország blokkolja a globális minimumadó bevezetését

Hol marad a borravaló?

Külpol

A magyar kormány vétója miatt egyelőre nem lett uniós jogszabály a globális minimumadóról szóló nemzetközi megállapodásból. Mi az a minimumadó, és mi magyarázhatja a kormány ellenállását?

Nem tudtak megegyezni a 15 százalékos globális minimumadóról szóló irányelv elfogadásáról június 17-i találkozójukon az EU gazdasági és pénzügyminiszterei. Az adózást érintő uniós jogszabályokról csak konszenzussal lehet dönteni a tagállami kormányok képviselőiből álló Tanácsban, és a teljes egyetértés múlt pénteken a magyar kormány ellenállása miatt nem jött létre. Varga Mihály pénzügyminiszter a találkozó után azt mondta, a minimumadó bevezetése adóemeléshez, a versenyképesség csökkenéséhez és munkahelyek megszűnéséhez vezetne Magyarországon, ezért nem támogatják azt, legalábbis nem ebben a „gazdaságilag rendkívül nehéz” időszakban.

Az Orbán-kormány sosem tartozott a globális minimumadó lelkes hívei közé, ám tavaly október 8-án fenntartásai ellenére Magyarország is csatlakozott az erről szóló nemzetközi politikai nyilatkozathoz, amely az OECD égisze alatt született meg 137 állam részvételével. A kormányzati illetékesek akkor azzal érveltek, hogy az eredeti tervekhez képest magyar szempontból kedvező változásokat sikerült elérni a javaslatban, ráadásul a kimaradással nem sokat nyernénk, mert a többi ország a mi közreműködésünk nélkül is kivethetne pluszadót a multik aluladóztatott magyarországi nyeresége után. Az elmúlt fél évben a kormány túlzott nyilvános aktivitást nem mutatott a kérdésben, az OECD-megállapodást az uniós jog nyelvére lefordító irányelvjavaslatot eddig a lengyelek blokkolták. Ám éppen azután, hogy a lengyelek feladták a vétójukat, a magyar kormány rájött: mégsem tudja támogatni a minimumadó bevezetését. Június 13-án – négy nappal a sorsdöntő EU-s tanácskozás előtt – először a parlament gazdasági bizottsága nyújtott be egy határozati javaslatot az uniós irányelv elutasításáról, majd Varga Mihály és Szijjártó Péter is elkezdett a javaslat ellen beszélni, hogy Varga aztán ténylegesen is megakadályozza az elfogadását.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.