„A szoknyám alá nyúlt” – Egyre többen vádolják zaklatással Joe Bident

Külpol

A demokrata elnökjelölt állítólag több női kollegájához közeledett az akaratuk ellenére, és előkerült egy súlyosabb ügy is. A korábbi alelnök tagad.

„Joe Bidenről kezdett mesélni nekem: a falhoz szorította és a szoknyája alá nyújt”.

Így számolt be Lynda LaCasse a CNN-nek és a Business Insidernek arról a beszélgetésről, ami a kilencvenes évek középén zajlott közte és a szomszédja, Tara Reade között, aki szexuális zaklatásért feljelentést tett a jelenlegi demokrata elnökjelölt ellen a közelmúltban.

„Rendben vagy. Jól vagy”

Az 56 éves Tara Reade 1992 decembere és 1993 augusztusa között volt Biden, az akkori delaware-i szenátor asszisztense. A nő április 9-én tett feljelentést ellene, ugyanis állítása szerint az akkori főnöke a falhoz lökte, és az akarata ellenére az inge és a szoknyája alá nyúlt, és a kezével belé hatolt.

Reade a CNN-nek mesélt részletesen az állítólagos esetről. Amikor elhúzódott a felé közeledő szenátortól, Biden azt mondta neki: „Ugyan már, úgy hallottam... Úgy tudtam, hogy tetszem neked”. A politikus mérgesnek tűnt, ezért a fejéhez vágta, hogy „semmit nem jelent neki” a nő. Miután Reade érezhetően kényelmetlenül érezte magát ebben a helyzetben, Biden a vállára tette a kezét, és azt mondta neki: „Rendben vagy. Jól vagy”. Majd elment.

Többször közeledett felé

A nő az esetről beszámolt az édesanyjának, a bátyjának és egy közeli barátjának is. Utóbbi név nélkül nyilatkozott a CNN-nek a napokban.

Reade és a névtelen forrás a kilencvenes évek elején lettek barátok, ugyanis több szemesztert is együtt töltöttek Washingtonban, hogy a vizsgáikhoz szükséges krediteket gyűjsenek be – a barát dolgozott Ted Kennedy szenátornak is. Mostani állítása szerint Reade többször is mesélt neki arról, hogy Biden fizikailag közeledett hozzá ebben az időszakban, ami kellemetlen volt a számára. Azt javasolta, hogy értesítse a feletteseit, ami állítólag több alkalommal meg is történt, de „semmi nem változott”.

Tavaly több nő is vallot arról a nyilvánosság előtt, hogy a múltban Biden közeledett feléjük. Reade jelezte a barátjának, hogy ő is hasonlóan fog tenni. A névtelen barát azt tanácsolta neki, hogy legyen óvatos.

Nem a név nélkül nyilatkozó barát az egyetlen, aki tudott a dologról. Reade egyik korábbi munkatársa, Lorraine Sanchez is elismerte, hogy mesélt neki a Biden hivatalában történt zaklatásról, amikor még 1995 és 1996 között együtt dolgoztak. Egy másik barátnőjének is elmondta a zaklatást, de csak 2008-ban, amikor már tudni lehetett, hogy a korábbi szenátor lesz Barack Obama alelnöke.

A Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó Joe Biden volt amerikai alelnök a párt kampányrendezvényén a New Hampshire-i Nashuában 2019. december 8-án.

Joe Biden volt amerikai alelnök a párt kampányrendezvényén a New Hampshire-i Nashuában 2019. december 8-án.

MTI/EPA/Amanda Sagba

Telefonálás Larry Kingnek

Reade az állítólagos abúzus estéjén felhívta az édesanyját, aki meglehetősen ingerült lett miután megtudta, mi történt a lányával. Azonban végül nem tettek feljelentést.

Akkoriban sugározta a CNN a Larry King Live című műsort. Az egyik este egy magát kaliforniainak beállító nő betelefonált. „A lányom egy szenátornak dolgozott, de nem tudott megbírkózni a problémáival. Az egyetlen, amit tehetett volna, hogy a sajtóhoz fordul, viszont ahhoz túlságosan tisztelte őt” – mondta a vonalban lévő nő, aki arra volt kíváncsi, hogy mit tehet valaki, ha ilyen helyzetbe kerül.

„Más szóval, van egy története, amit el kellene mondania, de tiszteletből mégsem teszi?” – kérdezett vissza King. „Így van” – felelte a betelefonáló, anélkül hogy a szexuális zaklatásra utalt volna.

Reade meg van róla győződve, hogy a pár éve elhunyt édesanyja, Jeanette Altimus hívta a műsort. „Akkor nagyon mérges voltam rá. Megkértem, hogy ne csinálja ezt, mert megrémít” – mondta a nő. Hozzátette, hogy a beleegyezése nélkül telefonált be, és ha visszamehetne az időben, akkor most megölelné őt azért, amiért így tett, mert „igazi édesanyaként viselkedett”.

Csakhogy Reade vallomásai, nyilatkozatai bizonyos tekintetben kétségesek. Nem csak arról van szó, hogy miért nem vállalta fel már korábban a nyilvánosság előtt az ügyet, hiszen közismert, hogy a metoo mozgalom pár éve történt berobbanása előtt a nők jelentős része tartott attól, hogy a közvélemény úgy sem hinne nekik. Vannak viszont arra utaló jelek, hogy talán nem minden úgy történt, mint ahogy azt Reade most elmesélte. A Washington Post elérte Reade bátyját, Collin Moultont, aki szerint 1993-ban mesélt neki arról a testvére, hogy Biden a nyakát és vállát simogatta, de a szexuális zaklatást nem említette. Azonban az interjú után pár nappal tájékoztatta a lapot, hogy eszébe jutott, a nővére tényleg mondta neki akkoriban, hogy a politikus a „ruhája alá nyúlt”.

Később a CNN is beszélt vele. „Az anyám a rendőrséghez akart fordulni” – mondta. Hozzátette, egyszer Biden megkérte Reade-et, hogy szolgáljon fel italokat egy rendezvényen, mert „szép lábai vannak”. Ekkor érintette meg a vállát és a nyakát az elnökjelölt.

New York Times minden olyan nővel készített interjút, aki a közelmúltban azzal állt a nyilvánosság elé, hogy kellemetlen kapcsolatba került Bidennel, de nem tudtak olyan új információval szolgálni, ami a Reade-ügy szempontjából fontos lenne. Viszont többen elhiszik a nőnek, hogy a korábbi szenátor zaklatta őt.

Akárhogy is van, Reade a sokadik olyan korábbi munkatársa a szenátornak, aki vádolja őt. Lucy Flores, demokrata politikus azt állította, hogy Biden egy 2014-es kampányrendezvényen hátulról megközelítette és megcsókolta a fejét. Amy Lappos azt mondta, 2009-ben hozzáért az arcához egy adománygyűjtő rendezvényen és hozzádörgölte az orrát. Caitlyn Caruso egy egyetemi rendezvényen találkozott vele, a politikus megöltelte, majd a combjára tette a kezét. D.J. Hill pedig azt mondta, hogy 2012-ben megfogta a vállát, majd végigsimította.

Biden az említett esetek kapcsán azt nyilatkozta, soha a politikai pályafutása alatt nem gondolta, hogy illetlenül viselkedik. Ha valaki szerint mégis így viselkedett, akkor meghallgatja őt, de ez nem változtat azon az álláspontján, hogy soha nem voltak hátsó szándékai.

Biden tagad

„Nem, ez nem igaz, egyértelműen kijelentem, hogy ez soha, de soha nem történt meg” – reagált Readen vádjaira – hogy nemcsak megsimogatta a vállát, hanem a szoknyája alá nyúlt – Biden hosszú hallgatás után egy reggeli műsorban. Kijelentette, mindig azon az állásponton volt, hogy ha egy nő ilyen vádakkal hozakodik elő, akkor meg kell hallgatni, de alaposan ellenőrizni is kell azt, amit mond. „Ennek ebben az esetben is így kell történnie” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a sajtónak „kérlelhetetlenül” ki kell deríteni az igazságot. „Az igazság pedig az, hogy ezek az állítások hamisak” – hangoztatta.

Bár több egybehangzó nyilatkozat támasztja alá az abúzust, eddig semmilyen hivatalos dokumentum nem került elő, ami meg tudná ennek a tényét erősíteni. Reade panasszal fordult a kongresszusi személyzeti hivatalhoz még 1993-ban, de kiderült, hogy ez az okirat nem említi a szexuális zaklatást, csak azt, hogy kellemeltenül érezte magát Bidentől. „Túlságosan féltem, hogy ezt konkrétan leírjam” – mondta az AP-nak a vádló.

Biden a reggeli műsorban kijelentette, a nemzeti levéltárban sem található dokumentum arról, hogy valaha valaki panaszt tett volna róla ilyen ügyben – azt azonban visszautasította, hogy a delaware-i egyetem archívumában lévő, rá vonatkozó dokumentumokat közzétegye. Több újságíró is szeretett volna ezekbe betekinteni, de az intézmény igazgatótanácsa – aminek Biden is a tagja – visszautasította őket.

A New York Times felkeresett több tucat olyan embert, akik a kilencvenes években együtt dolgoztak Bidennel, de eddig senki nem erősítette meg a zaklatást. Reade egyébként azt állítja, miután a nyilvánossághoz fordult, halálos fenyegetéseket kapott, ezért az ügyvéde azt tanácsolta neki, hogy keresse fel a rendőrséget a saját biztonsága érdekében.

Biden védelmére kelt Marianne Baker is, aki a korábbi szenátor közvetlen asszisztense volt a nyolcvanas, kilencvenes években, és akit Reade megkeresett Biden viselkedése, de nem a konkrét zaklatás miatt. Baker azt állítja, nem látott, nem hallott olyan esetről, amikor az ex-alelnök bárkivel erőszakoskodott volna, és nem is keresték meg őt ilyen panasszal. Több tucat kollégája biztosította arról, hogy Biden professzionális munkakörnyezetet teremtett, amibe ilyen esetek nem férnek bele. A lap megkereste a politikus további két munkatársát – Dennis Tonert és Ted Kaufmant – is, akik azt mondták, mégcsak nem is emlékeznek Reade-re.

Átírt cikk

Nem javít Biden helyzetén, hogy egy minap megjelent hír szerint az elnökjelölt kampánycsapa nyomást gyakorol a New York Times-ra, aminek következtében megváltoztattak egy, a szexuális zaklatásokról szóló cikket.

A BuzzFeed, majd a Fox is írt arról, hogy a megjelenés után korrigálták, az ezzel kapcsolatos Twitter-bejegyzést pedig törölték. A változtatásokat Dean Baquet, a lap felelős szerkesztője elismerte. Annyit fűzött hozzá, hogy a közösségi média poszt „pontatlan megfogalmazásokat tartalmazott”.

A riportot jegyző újságíró megkérdezte a főszerkesztőt, hogy miért jártak el így, illetve emlékeztette, hogy megjelenés előtt többen is olvasták és jóváhagyták a cikket. A főszerkesztő szerint Biden kampánystábja úgy gondolta, „a megfogalmazásokat sokféleképpen lehetett értelmezni”, akár félre is lehet értelmezni.

(Borítóképünkön: Az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó Joe Biden volt amerikai alelnök támogatóihoz beszél egy kampányrendezvényen a Dél-Karolina állambeli Georgetownban 2020. február 26-án. MTI//EPA/Jim Lo Scalzo).

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.