Katalán igenek, spanyol nemek

  • Ara-Kovács Attila
  • 2015. augusztus 25.

Külpol

A görög krízis elfeledtette Európával, hogy a kontinens délnyugati szegletén sincs minden rendben a gazdasággal, az euróval és a társadalmakkal sem – Spanyolország a példa rá.

Spanyolország gazdasága és társadalma annak ellenére is válságos helyzetbe juthat, hogy jelenleg mindkettőt a relatív nyugalom jellemzi; e nyugalmat elsősorban a 3 százalékos gazdasági növekedés alapozta meg. A következő hónapokban azonban két sorsdöntő választás lesz az országban, és ezek kimenetele alapvető változással – akár társadalmi felfordulással is – járhat.

A katalán kérdés

Szeptember 27-én Katalóniában regionális választásra kerül sor. A Demokratikus Konvergencia pártja, összhangban a Republikánus Baloldallal azt ígéri: ha többséget szereznek, Katalónia másfél év alatt az Európai Unió független és szuverén új tagállama lesz – tekintet nélkül arra, hogy Madrid ehhez hozzájárul vagy sem.

A 2012-es regionális választások alkalmával a 135 fős katalán parlamentben már erős többséget, 74 mandátumot kaptak azok a pártok, amelyek támogatják az elszakadást, és csak 61 hellyel rendelkeztek azok, amelyek nem, illetve erős kételyeiket fogalmazták meg ezzel kapcsolatban. Kérdés, hogy egy hónap múlva hogyan változnak az arányok. A fölmérések szerint még most is többségben vannak a függetlenség hívei – ha ma lennének a választások, 69 helyet nyernének a katalán parlamentben –, de az ellenzők száma megugrott, 66 helyet kapnának.

false

Miért változott ilyen jelentősen a két tábor támogatottsága? Az elemzők úgy vélik: a függetlenség mellett kardoskodó erőket az elmúlt három évben inkább fő politikai céljuk motiválta, és keveset törődtek a gazdasággal, illetve a társadalmi folyamatok menedzselésével. Sokan úgy vélik ma Katalóniában, hogy a szintén nagy gondokkal küszködő országos pártok, a madridi kormányzat is sokkal többet tett, hogy a gazdasági krízisen felülemelkedjen az ország, mint a barcelonai nacionalista vezetés.

Ha valóban az az eredmény születik Katalóniában szeptember 27-én, mint amit az előrejelzések jósolnak, az nem lesz elég ahhoz, hogy a helyi politika kellő erővel lépjel fel Madriddal szemben. A spanyol kormánynak egyébként is számos eszköze van arra, hogy akadályozza a függetlenség folyamatát. Minden bizonnyal megmarad továbbra is a jogi megoldásoknál, elvégre a spanyol alkotmány önmagában is kizárja az ország feldarabolásának minden lehetőségét. Ennek megfelelően múlt novemberben, az Alkotmánybíróság döntésére tekintettel a barcelonai kormányzat kénytelen volt lemondani a függetlenség ügyében kiírandó népszavazásról.

De ha ez nem lenne elég, Madrid más módszerektől sem riadna vissza. Ezt látszik igazolni, hogy szeptemberben – de még a katalán választások előtt – a madridi parlament elfogadja azt a törvényt, amely kiszélesíti a központi kormányzat jogköreit társadalmi vagy gazdasági krízis idején. Erre hivatkozva Madrid könnyen magához vonhatja a helyi – ez esetben katalán – rendvédelmi szervek feletti teljes ellenőrzést is.

Spanyol dilemmák

Az idei, májusi önkormányzati választások egyúttal az év vége előtt megrendezendő országos parlamenti választások főpróbája is volt. Bár a kormányt jelenleg a jobboldali-konzervatív Néppárt adja, de ez most – a már említett gazdaságélénkítő-program relatív sikerei dacára – a pártnak inkább átok, mint áldás. Ezt mutatja az is, hogy az önkormányzatok többségében májusban a Szocialista Párt és az őt támogató populista Podemos kerekedett felül. Sőt az egyébként a Néppártot támogató centrista Ciudadanos is egyes körzetekben a szocialistákkal fogott össze. Elvileg persze lehetséges, hogy országos szinten a parlamenti választások a Néppártot hozzák ki győztesen – szoros szövetségben a Ciudadanosszal –, de az önkormányzati választások türkében inkább a baloldal győzelme sejthető – vagyis a szocialisták és a Podemos szövetségéé.

De bárki alakítson is kormányt, nagy, szinte lehetetlen kihívásokkal szembesül. Egyrészt fenn kell tartani a gazdaság bővülését és az egyensúly helyreállítását célzó, Európa által is támogatott politikát, ám ezzel egyidejűleg érvényt kell szerezni a választási ígéreteknek is, melyek alapvetően ellentmondanak a válságkezelésnek. Mind a baloldal, mind a jobboldal alacsonyabb adókat ígért. Ezen belül a Néppárt az alacsonyabb jövedelemadó mellett kardoskodott, az önkormányzatokat májusban elhódító baloldal pedig a helyi költségvetések hiánycéljainak enyhítését. Másrészt az eddig alapvetően kétosztatú spanyol pártrendszer hirtelen többtényezőssé vált. A Szocialista Párt és a Néppárt hozzá volt szokva, hogy hatalomra jutva egymaguk határozzák meg kormányuk politikáját, annak stílusát. Az idei választásokat követően ez gyakorlatilag kizárható, vagyis a győztes koalícióra kényszerül. Ráadásul olyan új pártok – Podemos, Ciudadanos – partnereként, melyeknek nemcsak tapasztalatuk nincs az országos ügyekben, de valami egészen gyökeres, új politika megvalósításának illuzórikus ígéretével váltak sikeressé.

A szerző a DK elnökségi tagja

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.