Kétmillió dollárt költünk harminc libanoni templom felújítására

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. január 12.

Külpol

Pedig korábban már 1,8 millió dollárt költöttek hasonló célra. A varázsérv: migrációs nyomás.

Keresztény templomok felújítására ad pénzt a magyar állam, jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Bejrútban. Szijjártó elmondta, hogy országunk szomszédos a háborúval, és jól látja, hogy a konfliktus élelmezési válságot okoz például Libanonban is. „Tudjuk, hogy ezek a nehézségek az egyébként is instabil térségekből újabb, minden eddiginél nagyobb és súlyosabb migrációs hullámok kiindulásához vezethetnek. Azt is tudjuk, hogy ezek a migrációs hullámok destabilizáló hatásúak és általában Európa felé irányulnak” – közölte. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország földrajzi helyzeténél fogva folyamatosan érzi a háború és az illegális bevándorlás jelentette kettős nyomást.

„Ha ez a nyomás növekedni fog, akkor azt Európa nem fogja tudni kezelni” – figyelmeztetett. Kitért arra is, hogy Libanonban mára a népesség mintegy ötödét a Szíriából áttelepültek teszik ki, ezért a nemzetközi közösségnek elő kellene segítenie az érintettek visszatérését, miután ellátásuk nagy terhet jelent a befogadó közösség számára.

 A miniszter felvillantotta a megoldását: a magyar kormány eddig harminchárom keresztény templom felújítását finanszírozta a közel-keleti országban 1,8 millió dollárból, és most a rekonstrukciós program második szakasza véget ért, így megkezdődhet a harmadik, amelyben kétmillió dollárból újabb harminc templomot fognak renoválni. „Szeretnénk, ha Libanon Libanon maradna, ezért az itteni keresztény közösség is számíthat Magyarország támogatására. Korábban a libanoni keresztények azt kérték tőlünk, hogy mentsük meg a templomaikat, hogy aztán ezek a templomok megmenthessék a keresztény közösségeket.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.