Az energiaiparban keletkező rendkívüli nyereséget megadóztató úgynevezett szolidaritási hozzájárulás egymás közti megosztására ösztönzi az Európai Bizottság a tagállami kormányokat egy jogszabálytervezetben, amelyet a napokban mutatnak be - jelentette a Handelsblatt kedden.
A német üzleti lap azt írta, hogy elkészült az Európai Bizottság javaslata a fosszilis energiahordozók - kőolaj, földgáz, szén - területén tevékenykedő vállalkozások különadójáról. Ezek a cégek az energia "szélsőséges drágulása" révén az ágazatban megszokottnál jóval nagyobb nyereségre tesznek szert. Ennek egy részéről a háztartásokra és vállalatokra nehezedő terhek miatt a "szolidaritás jegyében" le kell mondaniuk - idézett a Handelsblatt a jogszabálytervezetből.
A Bizottság ugyan nem tett javaslatot a szolidaritási hozzájárulásként értelmezett különadó pontos mértékére - erről még egyeztetnek, a szövegben így konkrét szám helyett két x áll szögletes zárójelek között -, de a dokumentumból kiderül, hogy az elképzelése alapján az utóbbi három évben elért nyereség átlagát meghaladó profitot kellene megadóztatni, és ennek a többletnyereségnek a harmadát kellene elvonni.
A legkésőbb az év végén bevezetendő különadóra azért van szükség, hogy legyen forrás finanszírozni az energia drágulása miatt keletkezett "válsághelyzetben a háztartásokat és az ipart támogató programokat" - áll a bizottsági tervezetben, amely szerint a részletkérdések szabályozása a tagállami kormányok dolga, és a bevétel is hozzájuk kerül.
Azt azonban biztosítani kell, hogy a tagállami programok mind megfeleljenek az uniós szabályoknak és hasonló célokat, a lakosság és a gazdasági szereplők terheinek csökkentését, az energiatakarékosságot, valamint a fosszilis energiahordozóktól független és klímasemleges gazdaság kialakítását szolgálják.
Brüsszel azt is elvárja a tagállamoktól, hogy "szolidárisan" osszák el egymást között a különadóból származó bevételt.
Ezt azért sürgeti az Európai Bizottság, mert a bevétel eloszlása valószínűleg egyenlőtlen lesz, mivel az érintett cégek csak bizonyos országokban kötelesek adót fizetni, az osztrák OMV például elsősorban Ausztriában, az olasz Eni pedig Olaszországban - fejtette ki a Handelsblatt.
A bizottság a villamosenergia-ágazatban is új szabályokat javasol a drágulás, illetve a termelők egy részénél keletkező rendkívüli nyereség miatt. A német kormány támogatását élvező elképzelés szerint le kell fölözni azt a profitot, amelyet a villamos energiát nem földgázzal, hanem olcsóbb megoldásokkal előállító cégek halmoznak fel annak révén, hogy a földgáztüzelésű erőművek költségeihez szabott áron adhatják el az olcsóbban megtermelt energiát. Az elképzelés szerint meg kell határozni egy maximális árat, amelyen a nem gáztüzelésű erőműveket működtető termelők értékesíthetik áramot, a határérték feletti bevételt pedig el kell vonni és a lakossági és vállalati terhek csökkentésére kell fordítani.
A brüsszeli testület a részletek kidolgozását ebben az ügyben is a tagállami kormányokra hagyná, azt azonban kikötné, hogy a takarékos energiafelhasználás ösztönzése érdekében a termelőktől beszedett pénzt nem szabad az áram árának általános érvényű csökkentésére fordítani, hanem csak egy korlátozott mennyiségig szabad támogatni a fogyasztást - írta a Handelsblatt.
A német lap által ismertetett dokumentumban nem szerepel az orosz gázra bevezetett ársapka, pedig a Bizottság múlt hét végén ezt az elképzelést is a tagállami energiaügyi miniszterek elé tárta. Az ötletet a magyar kormány - így a tárgyaláson résztvevő Szijjártó Péter - hevesen ellenezte, de például a német kormány is fenntarásainak adott hangot.
A hvg.hu a Guardian cikke alapján azt írja, hogy az EU vezetősége egyelőre valószínűleg eláll a gázár hatósági maximálásának tervétől.
