"Kóser áramot" fog tárolni az ultraortodox követelésére az izraeli kormány

Külpol

Melyet nem szombaton, hanem a hét más napjain termeltek a zsidó dolgozók.

Az izraeli kormány elfogadta az ultraortodox vallásos pártok követelésére a "kóser áram" kialakításának tervét – jelentette a helyi média hétfőn.

A 120 millió sékelből (több mint tizenegy milliárd forintból)

létrejövő áramtároló beruházás biztosítani fogja, hogy olyan "kóser áramot" fogyasszanak az erre igényt tartó ultraortodox városokban, lakónegyedekben, melyet nem szombaton, hanem a hét más napjain termeltek a zsidó dolgozók,

és ezzel nem sértik meg a szombati munkavégzés tilalmát.

Az izraeli kormány vasárnapi ülésén ennek érdekében elfogadta az első, elektromosságot tároló kísérleti rendszer felépítését az ultraortodox Bné Brak városban, melynek költségeit bírálói szerint a teljes lakosság állja, azok is, akik nem igényelnek a vallási előírások szigorú betartása érdekében "kóser áramot".

A zsidó vallás szabályait betartó izraeliek általában nem működtetnek szombaton elektromos készülékeket, mert azok ki- és bekapcsolása munkavégzésnek számít, és ezért tilos. Ugyanakkor passzívan ők is fogyasztanak szombaton áramot, általában kapcsolók helyett automatikus időzítők előre beállításával.

Az Izraelben élő ultraortodox, vagyis haredi politikusok és rabbik már régóta szorgalmazták energiatároló létesítmények létrehozását, hogy ezekkel megakadályozzák a vallási törvények megsértését, ne használjanak olyan áramot, melyet zsidók termeltek a szent pihenőnapon. Az utóbbi években több ultraortodox városrészben generátorokat működtettek szombaton, de ez a módszer nem biztonságos, és lényegesen többe kerül, mint az elektromos művek megtermelte áram.  

Avigdor Liberman, az ellenzékben lévő jobboldali Izrael a Hazánk párt elnöke tiltakozott a haredi politikusok szerinte vallási kényszert jelentő követelése ellen, s arra figyelmeztetett, hogy a kóser villamos energia országos kiterjesztése legalább 90 milliárd sékelbe (több mint 8300 milliárd forintba) kerülne, amit a teljes lakosság fizetne meg.  

Mindannyiunk számára világos, hogy ugyanaz a középosztály finanszírozza ezt, mint akik az izraeli hadseregben szolgálnak, akik tartalékos katonai szolgálatot látnak el, akik dolgoznak és adót fizetnek"

– írta a Twitteren Liberman. "A kísérlet költségeit nem a fogyasztók fogják állni" – ígérte válaszul Jiszrael Katz nemzeti infrastruktúra-, energia- és vízügyi miniszter Twitter-fiókjában. Katz azt mondta, hogy az energiatároló nyereséges lesz és megtérül. Tervei szerint az izraeli villamos energia közel felét előállító, állami tulajdonban lévő helyi elektromos művek három éven belül eladja majd a tárolót a magánszektornak, ezzel szerinte tovább növelve a beruházás hasznát.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.