"Kóser áramot" fog tárolni az ultraortodox követelésére az izraeli kormány

Külpol

Melyet nem szombaton, hanem a hét más napjain termeltek a zsidó dolgozók.

Az izraeli kormány elfogadta az ultraortodox vallásos pártok követelésére a "kóser áram" kialakításának tervét – jelentette a helyi média hétfőn.

A 120 millió sékelből (több mint tizenegy milliárd forintból)

létrejövő áramtároló beruházás biztosítani fogja, hogy olyan "kóser áramot" fogyasszanak az erre igényt tartó ultraortodox városokban, lakónegyedekben, melyet nem szombaton, hanem a hét más napjain termeltek a zsidó dolgozók,

és ezzel nem sértik meg a szombati munkavégzés tilalmát.

Az izraeli kormány vasárnapi ülésén ennek érdekében elfogadta az első, elektromosságot tároló kísérleti rendszer felépítését az ultraortodox Bné Brak városban, melynek költségeit bírálói szerint a teljes lakosság állja, azok is, akik nem igényelnek a vallási előírások szigorú betartása érdekében "kóser áramot".

A zsidó vallás szabályait betartó izraeliek általában nem működtetnek szombaton elektromos készülékeket, mert azok ki- és bekapcsolása munkavégzésnek számít, és ezért tilos. Ugyanakkor passzívan ők is fogyasztanak szombaton áramot, általában kapcsolók helyett automatikus időzítők előre beállításával.

Az Izraelben élő ultraortodox, vagyis haredi politikusok és rabbik már régóta szorgalmazták energiatároló létesítmények létrehozását, hogy ezekkel megakadályozzák a vallási törvények megsértését, ne használjanak olyan áramot, melyet zsidók termeltek a szent pihenőnapon. Az utóbbi években több ultraortodox városrészben generátorokat működtettek szombaton, de ez a módszer nem biztonságos, és lényegesen többe kerül, mint az elektromos művek megtermelte áram.  

Avigdor Liberman, az ellenzékben lévő jobboldali Izrael a Hazánk párt elnöke tiltakozott a haredi politikusok szerinte vallási kényszert jelentő követelése ellen, s arra figyelmeztetett, hogy a kóser villamos energia országos kiterjesztése legalább 90 milliárd sékelbe (több mint 8300 milliárd forintba) kerülne, amit a teljes lakosság fizetne meg.  

Mindannyiunk számára világos, hogy ugyanaz a középosztály finanszírozza ezt, mint akik az izraeli hadseregben szolgálnak, akik tartalékos katonai szolgálatot látnak el, akik dolgoznak és adót fizetnek"

– írta a Twitteren Liberman. "A kísérlet költségeit nem a fogyasztók fogják állni" – ígérte válaszul Jiszrael Katz nemzeti infrastruktúra-, energia- és vízügyi miniszter Twitter-fiókjában. Katz azt mondta, hogy az energiatároló nyereséges lesz és megtérül. Tervei szerint az izraeli villamos energia közel felét előállító, állami tulajdonban lévő helyi elektromos művek három éven belül eladja majd a tárolót a magánszektornak, ezzel szerinte tovább növelve a beruházás hasznát.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.