Ukrán veteránokkal Budapesten

„Nem lehet szó kapitulációról”

Külpol

Nem tartják elfogadhatónak Trump eredeti béketervét azok az ukrán veteránok, akik rövid látogatást tettek Budapesten. De ez csak egy dolog és egy probléma, mert a háború mellett ott az élet is, ami sokkal bonyolultabb.

Nem! – válaszolják egyszerre mind a négyen arra a kérdésre, hogy el tudnák-e fogadni Ukrajna területvesztésével a háború lezárását. Hárman a fél lábukat hagyták a fronton, negyedik társuk a fél karját veszítette el. Talán nem meglepő az álláspontjuk. Most itt ülnek velem szemben az ukrán nagykövetség társalgójában, és próbálják elmondani, mit gondolnak a háborúról, az életről és a világról.

Béketerv

Donald Trump ultimátumszerű, 28 pontos békeajánlatot tett az ukrajnai vezetés asztalára néhány nappal ezelőtt azzal, hogy hálaadásig alá kéne írni, vagy ugrik a beígért támogatás, a hírszerzési adatok átadása és a fegyverutánpótlás. Az, hogy a hálaadás, mint olyan, rajta kívül senkinek sem fontos a tárgyaló felek közül, voltaképp lényegtelen. Többen az 1938-as, Németországgal kötött müncheni egyezményhez hasonlították a tervet, amelynek nyomán Németország bekebelezte a Szudéta-vidéket, és amit Neville Chamberlain brit miniszterelnök így értékelt: „Hiszem, hogy ez korunk békéje.”

A 28 pont között brutális területvesztés szerepelt – olyan részekről is le kellene mondania Ukrajnának, amelyeket az orosz hadsereg nem tart megszállás alatt. Jelentősen csökkenteni kellene az ukrán hadsereg létszámát – az oroszokét nem –, alkotmányba kellene foglalni, hogy az ország nem lesz a NATO tagja, a szövetség pedig az alapító okiratába írná bele nagyjából ugyanezt. Cserébe nagyvonalúan megengednék az EU-csatlakozást. Az eredeti keretterv része a szankciók fokozatos feloldása, és az oroszoknak garantált amnesztia is – gyorsan minden borzalmat felejtsünk el harminc évre visszamenőleg.

Volodimir Zelenszkij és az európai államok – Magyarországot leszámítva – elfogadhatatlannak tartották ezt a verziót. A tárgyalások és egyeztetések után kedden, lapzártánkkor arról szólnak a hírek, hogy a 28 pontból 19 lett, s ez a változat már figyelembe veszi Ukrajna érdekeit is. Ám hogy mit húztak le és mit írtak át, egyelőre nem ismert, így a területi kérdés és a béke garantálása sem. Az pedig végképp kérdéses, hogy az orosz fél elfogadja vagy sem ezeket a módosításokat. Ha nem, akkor nincs miről beszélni a továbbiakban. Akkor egy négyzetméter terület átadásáról sincs szó egyelőre.

Bűnök büntetés nélkül

Nem is a területi veszteség lenne a legfájóbb Valerij Kityov szerint. „Tegyük fel, hogy aláírják ezt a béketervet. De azt nem lehet megengedni, hogy ezeknek a gyilkosoknak minden meg legyen bocsátva. Ha azok után, amit elkövettek, a gyilkosok felmentést kapnak, akkor a mi összes áldozatunk hiábavaló volt. Csak gondoljanak Bucsára, Irpinyre, ezek a legismertebbek. Szeretnének olyan ember mellett élni, aki egy tízéves gyereket megerőszakolt? Mert körülbelül így kell értelmezni ezt a békeajánlatot. Írjuk alá, hogy az egyikünk itt az asztalnál bűnöző, aztán éljünk együtt tovább békében? Ez nem ilyen egyszerű, ez sokkal bonyolultabb, mint a területi kérdés. Területi kérdésről lehet vitatkozni, de a megbocsátás nem lehetséges.”

Valerij térd fölött veszítette el a lábát májusban, Pokrovszknál. Protézist kapott Lvivben, de így is mankóval jár. Az ép lábán a felcsúszott nadrágszárat a mankó végével tolja vissza rutinosan. A védelmi minisztérium hírszerző szolgálatának különleges alakulatánál szolgált, így sokat nem mondhat arról merre járt, mit csinált. Mosolyog. Ha nem látszana a műláb, azt tippelném pék vagy valami konyhát visz, de legalábbis jól főz.

 
Szeva, Jelahin, Valerij, Iván
Fotó: Sióréti Gábor 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.