Külpol

n GIBSON KRISZTUSA A felfokozott érdeklődésre tekintettel 2500 helyett 4000 kópiával, 2000 helyett 2800 moziban kezdik forgalmazni hamvazószerdán az amerikai mozik Mel Gibson filmjét Jézus életének utolsó tizenkét órájáról (képünkön Jim Caviezel). A latin és arameus nyelvű, angol feliratos The Passion of the Christ körül hetek óta vita zajlik.

Egyesek szerint antiszemita érzelmeknek adhat tápot azzal, ahogy a zsidók szerepét mutatja Jézus keresztre feszítésében, mások viszont megindítónak találják a kereszthalál brutálisan realista ábrázolását. Gibson, aki 30 millió dollárt fektetett a produkcióba, azt mondja, művét saját katolikus meggyőződése kifejezésének szánta, s tagadja, hogy antiszemita lenne. Egy Los Angeles-i rabbi szerint két óra alatt a film egyetlen zsidó szereplője sem mond egyetlen értelmes mondatot sem. Abraham Foxman, az Anti-Defamation League (Rágalmazásellenes Liga) nevű zsidó szervezet igazgatója Rómában vatikáni vezetőket próbált rábírni arra, hogy a püspökök világszerte közleményben tájékoztassák a híveket, miszerint a film nem maga az evangélium, hanem műalkotás. Foxman szerint Gibsonnak joga van előadnia a maga evangéliumát, csak ne bibliai és történelmi igazságként hirdesse azt - pláne nem a második vatikáni zsinat ellenében, amely negyven éve elvetette a zsidók kollektív bűnösségének elméletét Krisztus halálában. II. János Pál személyi titkára cáfolta, hogy a pápa jóváhagyólag nyilatkozott a filmről, amit decemberben levetítettek neki, noha az első jelentések szerint állítólag azt mondta: "Így történt."

A premier körüli negatív reklám egyik gyöngyszemeként egy New York-i rádió megszólaltatta Gibson apját, aki szerint a zsidók világuralomra törnek, a holokausztról pedig azt mondta, hogy annak nagy része fikció. Mindez éppoly jót tesz a bevételnek, mint a vallási vezetők és televangelisták suttogó propagandája: nekik premier előtti vetítéseket szerveztek. Becslések szerint a rendező-producer invesztíciója az első hétvégén megtérül. Írországban március 12-én mutatják be a filmet, 15 éven aluliaknak csak szülői kísérettel: ezt az erőszakos jelenetek sokaságával indokolták.

n ÉPÍTÉSZETI BIENNáLE Széptől szépig (és vissza) című koncepciójával Janesch Péter nyerte a 9. Velencei Építészeti Biennále kurátori pályázatát, így az ő elképzelései szerint készülhet majd el a magyar pavilon kiállítása. Vetélytársai közül ketten, Sütő András Balázs és Szilágyi Gábor az eredményhirdetés után levélben fordultak Péterfalvi Attila adatvédelmi biztoshoz, hogy vizsgálja meg, történt-e jogsértés a biennále nemzeti biztosa, Fabényi Júlia által kiírt pályázat lebonyolítása során. Nehezményezik, hogy "az eljárást elejétől végéig titkolózás jellemzi", ami szerintük "lehetetlenné teszi, hogy a nyilvánosság megismerje a beérkezett pályamunkákat, az elbírálás szempontjait és procedúráját, valamint a döntés indokait". Úgy vélik, ez sérti a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseket.

A szeptember 4-étől november 7-ig tartó biennále főkurátora, a svájci Kurt W. Forster által választott központi cím (Metamorphoses) a kultúra, a technológia és a kritika mélyreható változásaira utal, amelyek külön korszakot jelölnek ki az építészet második világháború óta tartó fejlődésében - a biennále ezért főként hiperléptékű építészeti projektekkel, az épületek sugározta hangulattal, új, érzékeny anyagokkal, a táj elváltozásaival és a kikötővárosok rehabilitációjával foglalkozna.

A nyertes magyar kurátori pályaműről "az előkészületek előrehaladtával" sajtótájékoztatót tar-tanak majd. A www.epiteszforum.hu-n közzétett néhány mondatából ítélve Janesch Péter elképzelése szembemegy Forsterével: "Keveset szeretnénk foglalkozni a számítógéppel támogatott sztár-építész előremenekülő újítási kényszerével és e parancs rokokó eredményeivel, és keveset a megastruktúrákkal álmodókkal." Inkább "új szempontokat felvetve, a metamorfózisok különös, az építészeti széppelkapcsolatos eseteit vizsgálnánk, illetve próbára tennénk újra egy olyan elméletet, ami - nem kis kaland- és becsvággyal - éppen e változások természetét próbálta rendszerbe foglalni, a kultúrák élete változását a művészet tükrében."

MORZE

n díjaink A MúOSZ Tájékoztatási Alapítvány által kezelt Minőségi Újságírásért díj zsűrije február 18-án döntött a 2004. januári A hónap írása elismerésről. A díjat Csányi Sándorról szóló kétrészes írásukért - A kívülálló, Az aranypolgár - Bogár Zsolt és Gavra Gábor kapták. Cikkeik a Magyar Narancs 2003. december 18-i és 2004. január 22-i számában jelentek meg. A Minőségi Újságírásért díjat 1997-ben a Philip Morris Magyarország Kft. alapította, amelyet 2003. január elseje óta a legnagyobb hazai újságíró-szervezet alapítványa kezel.

Végel Lászlót, lapunk állandó szerzőjét február 1-jén írói, dráma- és esszéírói életművéért Újvidék város díjával tüntették ki.

n AUSCHWITZI KIÁLLÍTÁS A Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központban sajtótájékoztatón mutatták be az április 15-én megnyíló új magyar auschwitzi állandó kiállítást. A 18-as blokk első emeletén, 600 nm-en, 220 millió forintos költséggel, Az elárult állampolgár címmel megvalósuló kiállítás forgatókönyvét Kádár Gábor és Vági Zoltán írta, az építészeti és látványtervet Rajk László készítette. A kiállítást Magyar Bálint oktatási miniszter nyitja meg, aki középiskolások egy csoportjával együtt utazik a helyszínre.

n A MUZSIKÁS NEW YORKBAN Első alkalommal szólt magyar népzene a világ egyik legelőkelőbb hangversenytermében, a Carnegie Hallban: a Muzsikás és Sebestyén Márta, valamint a Takács Vonósnégyes nagy sikert aratott fellépését egyrészt a zenekar Bartók Albumának visszhangja, másrészt a Grammy-díjas Takács Vonósnégyessel adott tavalyi, amerikai koncertjeik jelentették, melyeken Bartók, Kodály és a népzene kapcsolatát illusztrálták.

n MONET ESTE 10-IG A rendkívüli érdeklődés miatt immár este tízig fogad látogatókat a Szépművészeti Múzeum Monet és barátai című kiállítása (kritika a január 15-i számunkban). A szervezők arra kérik a budapestieket, hogy lehetőleg az esti órákat válasszák a március 15-ig nyitva tartó tárlat megtekintésére. Elővételben már nem adnak el több jegyet, mert az e lehetőséggel élők miatt másoknak esetenként órákat is várakozniuk kellett.