A Twitter–Trump-csörte következményei

Lenyomták a gombot

Külpol

A capitoliumi zavargások után a legnagyobb közösségi oldalak kizárták Donald Trumpot, és a nagy technológiai cégek szabályozását és a szólásszabadságot érintő vita ettől csak élénkebb lett. Brüsszelnek és a Biden-kormányzatnak is lesz még szava az ügyben.

Nehéz megtippelni, mit csinálhat most Donald Trump, de azt biztosan tudjuk, mit nem: nem twitterezik, nem ír kommünikéket a Facebookra és a youtuber karrierjének is lőttek. Pár hete ez még elképzelhetetlen lett volna. A 2016-os választási kampányban, majd az azt követő négyéves elnöksége alatt Trump hangosbeszélőként használta a közösségi szolgáltatásokat. Több tízmilliós követői tábort épített fel a Twitteren, ahol lényegében szűrő nélkül adhatta elő, ami épp az eszébe jutott. Közléseivel gyakran a saját stábját is meglepte, például a hadsereg vezetői is csak a közösségi oldalról értesülhettek 2019 januárjában arról, hogy az elnök állítása szerint „konzultált a tábornokokkal és katonai vezetőkkel, és arra jutottak, hogy az Egyesült Államok hadseregében nem szolgálhatnak transzneműek”.

A közvetlen kommunikációt természetesen nem Trump találta fel. Az összes modern híresség él vele. A leghamarabb azok kaptak rá, akik összeütközésbe keveredtek a sajtóval. Tizenöt éve, amikor Barbra Streisand el akarta érni, hogy töröljék a házáról készült képet, a törlési kísérletről szóló hírek miatt egyre több emberhez jutott el a ház fotója. Ez lett a Streisand-effektus: minél nagyobb erővel próbálnak az internetről eltüntetni valamit, az hajlamos annál ismertebbé válni. Töröltetni ma sem tudná Streisand a képet, de közvetlenül, az újságok szűrője nélkül fordulhatna a rajongóihoz. Ők pedig eldönthetnék, hogy elfogadják-e a sztár narratíváját.

A felháborodás drogja

A közösségi oldalakat – főleg a Twittert és a Facebookot – sok kritika érte az elmúlt négy évben, mert valótlanságok és gyűlöletkeltő hazugságok terjesztéséhez nyújtottak platformot az elnöknek. Trump olyan kijelentéseket is megengedhetett magának, amilyeneket egy magánember vagy talán még egy véleményvezér sem. Mindezt úgy, hogy mindkét szolgáltatás rendelkezik felhasználási feltételekkel, szabályokkal, amelyekben megtalálható az erőszakkal fenyegetés s az erőszakra bujtogatás tiltása. Tiltott még a zaklatás, a gyermekek szexuális kihasználása, bántalmazása, a terrorizmus támogatása, de sok egyéb mellett a törvénysértő vagy felnőtt tartalmak megosztása is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.