A Twitter–Trump-csörte következményei

Lenyomták a gombot

Külpol

A capitoliumi zavargások után a legnagyobb közösségi oldalak kizárták Donald Trumpot, és a nagy technológiai cégek szabályozását és a szólásszabadságot érintő vita ettől csak élénkebb lett. Brüsszelnek és a Biden-kormányzatnak is lesz még szava az ügyben.

Nehéz megtippelni, mit csinálhat most Donald Trump, de azt biztosan tudjuk, mit nem: nem twitterezik, nem ír kommünikéket a Facebookra és a youtuber karrierjének is lőttek. Pár hete ez még elképzelhetetlen lett volna. A 2016-os választási kampányban, majd az azt követő négyéves elnöksége alatt Trump hangosbeszélőként használta a közösségi szolgáltatásokat. Több tízmilliós követői tábort épített fel a Twitteren, ahol lényegében szűrő nélkül adhatta elő, ami épp az eszébe jutott. Közléseivel gyakran a saját stábját is meglepte, például a hadsereg vezetői is csak a közösségi oldalról értesülhettek 2019 januárjában arról, hogy az elnök állítása szerint „konzultált a tábornokokkal és katonai vezetőkkel, és arra jutottak, hogy az Egyesült Államok hadseregében nem szolgálhatnak transzneműek”.

A közvetlen kommunikációt természetesen nem Trump találta fel. Az összes modern híresség él vele. A leghamarabb azok kaptak rá, akik összeütközésbe keveredtek a sajtóval. Tizenöt éve, amikor Barbra Streisand el akarta érni, hogy töröljék a házáról készült képet, a törlési kísérletről szóló hírek miatt egyre több emberhez jutott el a ház fotója. Ez lett a Streisand-effektus: minél nagyobb erővel próbálnak az internetről eltüntetni valamit, az hajlamos annál ismertebbé válni. Töröltetni ma sem tudná Streisand a képet, de közvetlenül, az újságok szűrője nélkül fordulhatna a rajongóihoz. Ők pedig eldönthetnék, hogy elfogadják-e a sztár narratíváját.

A felháborodás drogja

A közösségi oldalakat – főleg a Twittert és a Facebookot – sok kritika érte az elmúlt négy évben, mert valótlanságok és gyűlöletkeltő hazugságok terjesztéséhez nyújtottak platformot az elnöknek. Trump olyan kijelentéseket is megengedhetett magának, amilyeneket egy magánember vagy talán még egy véleményvezér sem. Mindezt úgy, hogy mindkét szolgáltatás rendelkezik felhasználási feltételekkel, szabályokkal, amelyekben megtalálható az erőszakkal fenyegetés s az erőszakra bujtogatás tiltása. Tiltott még a zaklatás, a gyermekek szexuális kihasználása, bántalmazása, a terrorizmus támogatása, de sok egyéb mellett a törvénysértő vagy felnőtt tartalmak megosztása is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.