A Twitter–Trump-csörte következményei

Lenyomták a gombot

Külpol

A capitoliumi zavargások után a legnagyobb közösségi oldalak kizárták Donald Trumpot, és a nagy technológiai cégek szabályozását és a szólásszabadságot érintő vita ettől csak élénkebb lett. Brüsszelnek és a Biden-kormányzatnak is lesz még szava az ügyben.

Nehéz megtippelni, mit csinálhat most Donald Trump, de azt biztosan tudjuk, mit nem: nem twitterezik, nem ír kommünikéket a Facebookra és a youtuber karrierjének is lőttek. Pár hete ez még elképzelhetetlen lett volna. A 2016-os választási kampányban, majd az azt követő négyéves elnöksége alatt Trump hangosbeszélőként használta a közösségi szolgáltatásokat. Több tízmilliós követői tábort épített fel a Twitteren, ahol lényegében szűrő nélkül adhatta elő, ami épp az eszébe jutott. Közléseivel gyakran a saját stábját is meglepte, például a hadsereg vezetői is csak a közösségi oldalról értesülhettek 2019 januárjában arról, hogy az elnök állítása szerint „konzultált a tábornokokkal és katonai vezetőkkel, és arra jutottak, hogy az Egyesült Államok hadseregében nem szolgálhatnak transzneműek”.

A közvetlen kommunikációt természetesen nem Trump találta fel. Az összes modern híresség él vele. A leghamarabb azok kaptak rá, akik összeütközésbe keveredtek a sajtóval. Tizenöt éve, amikor Barbra Streisand el akarta érni, hogy töröljék a házáról készült képet, a törlési kísérletről szóló hírek miatt egyre több emberhez jutott el a ház fotója. Ez lett a Streisand-effektus: minél nagyobb erővel próbálnak az internetről eltüntetni valamit, az hajlamos annál ismertebbé válni. Töröltetni ma sem tudná Streisand a képet, de közvetlenül, az újságok szűrője nélkül fordulhatna a rajongóihoz. Ők pedig eldönthetnék, hogy elfogadják-e a sztár narratíváját.

A felháborodás drogja

A közösségi oldalakat – főleg a Twittert és a Facebookot – sok kritika érte az elmúlt négy évben, mert valótlanságok és gyűlöletkeltő hazugságok terjesztéséhez nyújtottak platformot az elnöknek. Trump olyan kijelentéseket is megengedhetett magának, amilyeneket egy magánember vagy talán még egy véleményvezér sem. Mindezt úgy, hogy mindkét szolgáltatás rendelkezik felhasználási feltételekkel, szabályokkal, amelyekben megtalálható az erőszakkal fenyegetés s az erőszakra bujtogatás tiltása. Tiltott még a zaklatás, a gyermekek szexuális kihasználása, bántalmazása, a terrorizmus támogatása, de sok egyéb mellett a törvénysértő vagy felnőtt tartalmak megosztása is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.