Lezuhant Iránban egy ukrán utasszállító, nincsenek túlélők

  • narancs.hu
  • 2020. január 8.

Külpol

177-an voltak a gépen.

Lezuhant Iránban szerda reggel egy Boeing 737-es típusú ukrán utasszállító repülőgép, 180 utassal és a személyzettel a fedélzetén – adta hírül a Farsz iráni hírügynökség, további részletek közlése nélkül.

A félhivatalos hírügynökség Twitter-felületén közölte a hírt, hogy az Ukraine International Airlines repülőgépe nem sokkal a teheráni Khomeini Imám repülőtérről történt felszállás után, műszaki problémák következtében lezuhant, fedélzetén 180 utassal és a gép személyzetével. Az iráni média közlései szerint a Boeing 737-800-gép az iráni főváros délnyugati elővárosa, Parand közelében csapódott a földbe.

„A gép kigyulladt, de mentőket küldtünk a helyszínre ... és talán meg tudunk menteni néhány utast”- mondta az állami televíziónak Pirhuszein Kulivand, az iráni mentőszolgálatok vezetője.

Az iráni polgári légiközlekedési hatóság egyik szóvivője a médiajelentésekkel szemben 170 utasról beszélt a televízióban. A légijáratokat követő Flightradar szolgáltatás adatai alapján az ukrán fővárosba induló, 752-es számú járatnak a menetrend szerint hajnali 5 óra 15 perckor kellett volna felszállnia Teheránból, a járat indítása azonban majdnem egy órát késett, és a gép 6:12-kor emelkedett a magasba.

Nincsenek túlélők

Az iráni légiforgalmi irányítás szóvivője közölte, hogy baleseti vizsgálóbizottság van a helyszínen a katasztrófa körülményeinek kivizsgálására, valamint katasztrófamentők. A mentők egyik tisztségviselője megerősítette, hogy a gépen tartózkodók közül senki nem élte túl a katasztrófát.

Az IRIB teheráni tévéállomás híradása szerint Teherán közelében már megtalálták a lezuhant gép egyik feketedobozát, és átadták az illetékes hatóságoknak.

Az AP hírügynökség tudósítója is eljutott a helyszínre, és látta, hogy a gép mezőgazdasági területen zuhant le. Darabjai nagy területen szóródtak szét, és köztük láthatók voltak a holttestek.
Az ukrán elnöki hivatal szerda reggeli tájékoztatása szerint Volodimir Zelenszkij államfő azonnal megszakította ománi látogatását, és hazarepül Kijevbe.

Zelenszkij közleményben részvétét nyilvánította az áldozatok hozzátartozóinak. Közölte, hogy a katasztrófa helyszínén tartózkodik a teheráni ukrán konzul.

Sajtóértesülés: Irán lőtte le a gépet

Az iráni légvédelem lőtte le, tévedésből, Teherán mellett szerda reggel az ukrán gépet – jelentette az UNIAN kijevi hírügynökség az Al Hadath jordániai hetilap értesülését idézve; más források ezt nem erősítették meg.

Az ammáni újság internetes felületén megjelent hírében nem hivatkozik semmilyen forrásra, és nem közöl részleteket sem. Ukrajna iráni nagykövetsége ugyanakkor közölte szerda reggel, hogy a katasztrófát nem terrortámadás, hanem hajtóműhiba okozta.

A rendkívüli helyzetek teheráni hivatala szerint az utasok zöme iráni volt. Az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) pontosította reggel, hogy a gépen 168 utas és 9 fős személyzet volt. A katasztrófa miatt Volodimir Zelenszkij ukrán államfő utasítására az RNBO operatív törzset hozott létre, amelynek tagja a többi között a kormányfő, a külügyminiszter, a védelmi és a belügyi tárca vezetője.

Washington megtiltotta a légiközlekedést az iraki, az iráni légtérben

Az amerikai szövetségi légügyi hatóság (FAA) szerdára virradóra megtiltotta az amerikai légi járatok közlekedését az iraki és az iráni légtérben, valamint a Perzsa(Arab)-öböl és az Ománi-öböl térségében. A hatóság azt követően döntött így, hogy Irán több mint egy tucat ballisztikus rakétát lőtt ki, az amerikai erők által használt két iraki támaszpontra.

Amerikai támaszpontokra támadott az iráni Forradalmi Gárda

Értesülések szerint 22 rakétát lőttek ki. Az iráni Forradalmi Gárda azt közölte szerdán, hogy hajnali rakétacsapásai „teljesen lerombolták" az amerikai erők által használt iraki Ain al-Aszad légitámaszpontot. Az Irak nyugati, Anbár tartományában található légibázisra mért rakétatámadást, amelyet az amerikai dróncsapásban Bagdadban meggyilkolt iráni tábornok, Kászim Szulejmáni halálának megtorlásául szántak, a Forradalmi Gárda „minden tekintetben teljes sikernek" minősítette.

Az FAA először csak nem részletezett óvintézkedéseket jelentette be az amerikai polgári járatok biztonságának garantálására, szerte a világban. Később közleményben tudatta a tilalmat, megjegyezve, hogy a hivatal egyezteti lépéseit az amerikai nemzetbiztonsági szervekkel, s egyben megosztja információit a külföldi polgári repülőtársaságokkal is. Az amerikai sajtóban megjelent információk szerint a tajvani China Airlines és a szingapúri légitársaság (SIA) is megváltoztatta kedden éjjel járatainak útvonalát, hogy elkerülje a konfliktusos térséget.

Lindsey Graham dél-karolinai szenátor, az egyik legbefolyásosabb republikánus politikus kedden este a Fox televíziónak adott interjújában „háborús cselekedetnek” minősítette az iráni csapásméréseket. Graham fontosnak tartotta elmondani azt is, hogy telefonon vitatta meg a kialakult helyzetet Donald Trump amerikai elnökkel. Azt mondta: az elnök válaszul Irán katonai vagy akár olajlétesítményeire is csapást mérhet.

A szenátor „üzent” az irániaknak is. Szembefordulva a kamerával közölte: „A sorsotok a saját kezetekben van, ami a gazdaság életképességét illeti. Ha továbbra is folytatjátok ezt az ökörséget, akkor egy napon arra ébredtek, hogy vége az olajbizniszeteknek.”

Az iráni-amerikai konfliktus kiéleződése kapcsán interjút adott a Fox televíziónak Ted Cruz republikánus szenátor is. A texasi politikus azt tanácsolta Trumpnak: törekedjék a békére, de ez erőn alapuljon. A Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó politikusok elemzők szerint visszafogottan nyilatkoztak.

Elizabeth Warren massachusettsi szenátor egy rendezvényen New Yorkban azt hangoztatta, hogy az amerikai nép nem akar háborút. Joe Biden volt alelnök – aki egy nappal korábban élesen bírálta Trumpot az iráni csapásmérés miatt – kedden úgy nyilatkozott, hogy imádkozik az Irakban lévő amerikai katonákért. Amy Klobuchar, minnesotai szenátor szerint a legfontosabb most az amerikai katonák és valamennyi amerikai biztonságának megóvása.

MTI

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.