Lóvátétel (A jereváni rádió jelenti a választásokról)

szerző
Eörsi Mátyás
publikálva
1999/23. (06. 10.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Örményországban választások voltak, már megint. Az Egység Blokk nyert, de ez nem érdekes. Az Európa Tanács és az EBESZ megfigyelőit lóvá tették, de ez sem baj. Az a baj és az az érdekes, hogy Örményország választóit is lóvá akarják tenni.

Örményországban választások voltak, már megint. Az Egység Blokk nyert, de ez nem érdekes. Az Európa Tanács és az EBESZ megfigyelőit lóvá tették, de ez sem baj. Az a baj és az az érdekes, hogy Örményország választóit is lóvá akarják tenni.

Ha a magyar úgy érzi, hogy idehaza visszafelé forog az idő, menjen, nos, talán inkább Jerevánba. Ott nem arról fog diskurálni, hogy Orbán liberális-e, vagy ha már nem, hát legalább demokrata-e még, és nem csak azért nem, mert ki ismerné Jerevánban Orbánt.

Ha a magyar úgy érzi, túl sok volt komcsi szeret rendszerváltó reformerként tündökölni, menjen Jerevánba. Ha szerencséje van, épp szembejön

Karen Demirkan, az Örmény Néppárt elnöke,

akitől érdekes epizódokat tudhat meg a múltból. 1974-ben Demirkan akkor az Örmény Kommunista Párt főtitkárának pozícióját töltötte be, megmondta Brezsnyev elvtársnak, hogy Brezsnyev elvtárs, nekem az a véleményem, hogy ideje lenne bevezetni egy kis piacgazdaságot. Brezsnyev elvtárs, egyébként épp abban az évben, amikor Magyarországon éppen moszkvai nyomásra fogták vissza a reformokat, egyetértett. Be kellene vezetni a piacgazdaságot, csak ne lenne olyan nehéz! - sóhajtott Brezsnyev elvtárs Demirkan emlékezete szerint.

A május 30-i parlamenti választások előtt persze már

voltak szabad jellegű választások

Örményországban. Az 1995-ös parlamenti választásokat agyoncsalták. Az 1996-os elnökválasztáson már erőszakoskodtak is. Ter-Petroszjan elnök nem sokáig élvezhette hatalmát, már 1998-ban lemondásra kényszerítette az egyre nagyobb befolyásra szert tevő karabahi lobby. Az ezt követő rendkívüli elnökválasztás minden korábbit felülmúlóan botrányos volt. Mind az Európa Tanács, mind az EBESZ megfigyelői tőlük szokatlan, kemény hangú nyilatkozatban ítélték el a csalásokat és a brutalitást; az Európa Tanács Örményország felvételi kérvényét befagyasztotta.

Érthető, hogy felfokozott várakozás előzte meg az ez év május 30-i parlamenti választásokat, tanul-e az örmény politikai elit korábbi hibáiból. Nos, megtanulta, hogy a nemzetközi megfigyelők a választás napja előtt érkeznek, és másnap elutaznak, ezért csalni nem a választás napján, hanem előtte és utána kell. Tanult és nyert: az Európa Tanács és az EBESZ megfigyelői megelégedéssel nyilatkoztak a látottakról. Miért is ne? A választás napján semmi igazán rendkívüli és felháborodásra okot adó esemény nem történt - legalábbis a térségben megszokottakhoz képest nem.

De előtte! A választásokat néhány hónappal - esetenként csupán hetekkel - megelőzően a kormány legbefolyásosabb tagjain

pártalapítási láz

lett úrrá. Közülük is a legbefolyásosabb, Karabah megmentője, Vazgen Szarkiszjan védelmi miniszter átveszi a Republikánus Pártot. A választást leginkább befolyásolni képes belügyminiszter létrehozza a Jogállam Pártot, az 1994-ben még betiltott ultranacionalista Dashnak Párt két vezetőjét gyorsan beveszik a kabinetbe. Szintén kormánykörök hozzák létre az Erős Anyaföld nevű pártot, közvetlenül a választásokat megelőzően. A pártalapításhoz ugyan sok ezer aláírásra van szükség, de a pártalapítók ezzel nem babráltak: az állami tulajdonban lévő listákat lemásolták, és benyújtották hitelesítésre. A hitelesítés azonban elmaradt, mert - amint azt a Központi Választási Bizottságtól megtudhattuk - a túl sok aláírás lehetetlenné tette az ellenőrzést. Ezt követően az 1998-as választások manipulálásáért leginkább felelős védelmi miniszter, Szarkiszjan választási koalíciót hoz létre az 1998-as választási manipulációk fő elszenvedőjével, a Brezsnyevet a piacgazdaság szükségességéről meggyőző expártfőtitkár Demirkannal, Egység Blokk néven. Tessék választani.

A választási bizottságok elnökeit a kormány nevezi ki. Ott ülnek a pártok képviselői is, kétségkívül, köztük a frissiben megalapított pártok képviselői is. Igaz, szavazatot csak elvétve fognak kapni, de ez nem baj: a választási bizottságokban ők biztosítják a stabil kormánytöbbséget. De ha ez sem lenne elég, az ellenzéki pártok képviselői magas helyről kapnak telefonhívásokat. Senki nem tudja, mi hangzik el, de sorra mondanak le megbízatásukról. Idő nincs a helyettesítésre, az ellenzék képviselet nélkül marad.

Sehol sem látott kereskedés kezdődik

a választási bizottság mandátumaival: Te engedj át nekem egy helyet itt, én átengedek neked egy helyet ott. Ha nincs cserealap, sebaj, a helyi választási bizottság egy helyének az árfolyama 1000 USA dollár. Aki megveszi, annak nyilván megéri valamiért. A választói névjegyzék siralmas, azt is jelentős késéssel teszik közzé. A polgármesterhez lehet fordulni jogorvoslatért, de a polgármester többnyire indul a választásokon. Ha úgy ítéli meg, nem korrigálja a névjegyzéket. De sebaj, jogállam van, a bíróság még a választás napján is döntést hozhat a választói névjegyzék kiegészítéséről, benne van a törvényben. Illetve döntést hozhatna, ha a választó tudná, hogy hova kell fordulnia. De nem tudja, a helyi választási bizottság elnöke pedig kifejezett kérdésre is tagadja ezt a lehetőséget. Nincs mit tenni.

Azért maga a választás sem volt maga a tökély: a kisebb-nagyobb szabálytalanságokat vég nélkül lehetne sorolni.

Ismerik a körforgó szavazást?

Belép a választó a szavazóhelyiségbe, odalép hozzá egy illető, valamit a fülébe súg, és a kezébe nyom egy kitöltött szavazólapot. Nem lehet tudni, milyen ígéret vagy fenyegetés hangzik el, de tény, hogy a választó bedobja az előre kitöltött szavazólapot, és a bizottságtól átvett üres szavazólapot odaadja a megbízójának. Ez kitölti, jön a következő választó és így tovább, estig.

Az örmények, ha változtatni nem is nagyon tudnak, a maguk módján juttatják kifejezésre véleményüket a választásokról. Néhány éve 70 százalék körüli volt a részvétel: a mostani, alig több mint 40 százalékos minden korábbit alulmúl. Mintha a hatalom sem számított volna másra: a választások érvényességének első ízben nem volt feltétele semmilyen választási részvételi hányad elérése. A trükk bejött. Hogy azonban mekkora árat kell fizetni ezekért a "sikerekért" hosszú távon, ma még nem lehet tudni.

Nagyon nagyot, ez bizonyos, mert az örményországi demokrácia nagyon-nagyon rossz irányba tart. Egész megnyugtató magyarnak lenni Örményországban.

És még valami: a Z-00448-99 magyar forgalmi rendszámú BMW tulajdonosa ne aggódjék tovább kocsijáért. Az autó jól van. Épen, egészségesen rója Jereván belvárosának utcáit.

Eörsi Mátyás

szerző
Eörsi Mátyás
publikálva
1999/23. (06. 10.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-Magyarország

még több Kis-Magyarország...

best of Narancs

Vélemény

még több Vélemény...