Máltai jobbközép politikusnő lett az Európai Parlament elnöke

  • narancs.hu
  • 2022. január 18.

Külpol

43 évével eddig ő a legfiatalabb, aki betölti ezt a posztot. 

A máltai Roberta Metsolát választották meg kedden nagy többséggel az Európai Parlament (EP) új elnökének. 

Új elnök választására azért volt szükség, mert egy hete elhunyt David Sassoli, a tisztséget 2019 óta betöltő olasz szocialista politikus. 

Sassoli helyére négy jelölt indult: a máltai Roberta Metsola az Európai Néppárt, a svéd Alice Kuhnke a Zöldek, a lengyel Kosma Zlotowski az Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint a spanyol Sira Rego az Európai Baloldal jelöltjeként. 

A keddi voksoláson Metsola 458 szavazatot kapott, Kuhnke 101-et, Sira Rego pedig 57-et, míg Zlotowski a szavazás előtt visszalépett – írja a Politico.

Eur?pai Parlament

 
Roberta Metsola
 
Fotó: Julien Warnand / MTI/EPA/Julien Warnand
 

A France24 összeállítása szerint a politikus épp a megválasztása napján lett 43 éves, ezzel eddig ő a legfiatalabb, aki betölti az EP elnöki posztját.

Harmadszori próbálkozásra, 2013-ban lett az EP tagja a kereszténydemokrata, liberális konzervatív, Európa-párti máltai Nemzeti Párt színeiben. 2020 óta Sassoli helyetteseként tevékenykedett a testületben. 

Metsola az Európai Néppárt mérsékelt tagjaként ismert, és bár kiáll az LMBTQ-jogok mellett, ellenzi az abortuszt, amely a nagyrészt katolikus Máltán egyébként illegális. 

A máltai politikus az EP harmadik női elnöke lesz. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.