Megszavazta a török parlament Svédország NATO-csatlakozását

  • narancs.hu
  • 2024. január 24.

Külpol

Így Magyarország az utolsó ország lett, amely még mindig nem hagyta jóvá azt.

A török parlament több hónapos tanácskozás után végül kedd este jóváhagyta Svédország NATO-csatlakozását, így Magyarország maradt az egyetlen ország, amely még nem hagyta jóvá a svédek csatlakozását

írjaBloomberg. A parlament ankarai plenáris ülésén kedden megszavazták Svédország kérelmének elfogadását, a dokumentumot pedig visszaküldték Recep Tayyip Erdogan elnöknek aláírásra, hogy aztán eljuttassák az Egyesült Államok külügyminisztériumának.

Mint ismert, Svédország – Finnországgal együtt – röviddel az ukrajnai orosz invázió megindulása után kérte felvételét a NATO-ba. A csatlakozáshoz mind a 31 tagország egyhangú szavazata kell, mindkét nemzetnél Törökország és Magyarország volt az, amely hosszú hónapokig blokkolta a folyamatot. A finnek csatlakozását végül előbb a magyar, majd a török kormány is megszavazta tavaly márciusban, a svédeket azonban mindkét ország megváratta.

Törökország sokáig azzal a váddal blokkolta a svéd csatlakozást, hogy Svédország nem lép fel elég szigorúan a kurd fegyveresek és más, Törökország szemében fenyegetést jelentő csoportokkal szemben. Emellett felháborodtak a svédországi Korán-égetéseken is. De Erdogan tavaly júliusban már arról beszélt, hogy nem fogja megakadályozni a svédek csatlakozását a katonai szövetséghez.

Magyarország mindeközben arról győzködte partnereit, hogy nem az utolsó ország lesz, amelyik jóváhagyja a csatlakozást. Végülis így lett. Bár tavaly februárban Orbán Viktor arra kérte a Fidesz kihelyezett frakcióülésén párttársait, hogy támogassák a svéd és a finn NATO-csatlakozást, kérése hogy, hogy nem, nem talált egyetértésre. Ez ugye meglehetősen szokatlan jelenség, illetve húzás Orbán részéről. Kocsis Máté úgy nyilatkozottezt követően, hogy " komoly vita" alakult ki a februári ülésen Orbán Viktor javaslatára, ugyanis állítólag "[t]öbben kifogásolták, hogy ezeknek az országoknak a politikusai az elmúlt években durván, alaptalanul, sokszor közönséges módon sértegették Magyarországot, most pedig szívességet kérnek". Volt delegáció látogatóban, Szijjártó Péter külügyminiszter meg hol így, hol úgy egyengeti az ügyet, például levelet írt felemlegetve a magyar sérelmeket, vagy épp azt ígérte Brüsszelben, hogy nem Magyarország lesz az utolsó, aki ratifikálja Svédország csatlakozását. Utolsó jelenetként kedden még Orbán Viktor meghívta a svéd miniszterelnököt, Ulf Kristerssont Magyarországra, hogy Svédország NATO-csatlakozása valamint a magyar-svéd kétoldalú kapcsolatok erősítése, a kölcsönös bizalom elmélyítése érdekében. De gesztusa nem talált célt, svéd kollégájának esze ágában sincs ez ügyben látogatást tenni.

Így a végére meg Magyarország vélhetően kénytelen lesz valamikor gyorsan és csendben ratifikálni a svéd NATO-csatlakozást, hamár így egyedül maradt a nagy ellenállásban.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.