Megszavazta a török parlament Svédország NATO-csatlakozását

  • narancs.hu
  • 2024. január 24.

Külpol

Így Magyarország az utolsó ország lett, amely még mindig nem hagyta jóvá azt.

A török parlament több hónapos tanácskozás után végül kedd este jóváhagyta Svédország NATO-csatlakozását, így Magyarország maradt az egyetlen ország, amely még nem hagyta jóvá a svédek csatlakozását

írjaBloomberg. A parlament ankarai plenáris ülésén kedden megszavazták Svédország kérelmének elfogadását, a dokumentumot pedig visszaküldték Recep Tayyip Erdogan elnöknek aláírásra, hogy aztán eljuttassák az Egyesült Államok külügyminisztériumának.

Mint ismert, Svédország – Finnországgal együtt – röviddel az ukrajnai orosz invázió megindulása után kérte felvételét a NATO-ba. A csatlakozáshoz mind a 31 tagország egyhangú szavazata kell, mindkét nemzetnél Törökország és Magyarország volt az, amely hosszú hónapokig blokkolta a folyamatot. A finnek csatlakozását végül előbb a magyar, majd a török kormány is megszavazta tavaly márciusban, a svédeket azonban mindkét ország megváratta.

Törökország sokáig azzal a váddal blokkolta a svéd csatlakozást, hogy Svédország nem lép fel elég szigorúan a kurd fegyveresek és más, Törökország szemében fenyegetést jelentő csoportokkal szemben. Emellett felháborodtak a svédországi Korán-égetéseken is. De Erdogan tavaly júliusban már arról beszélt, hogy nem fogja megakadályozni a svédek csatlakozását a katonai szövetséghez.

Magyarország mindeközben arról győzködte partnereit, hogy nem az utolsó ország lesz, amelyik jóváhagyja a csatlakozást. Végülis így lett. Bár tavaly februárban Orbán Viktor arra kérte a Fidesz kihelyezett frakcióülésén párttársait, hogy támogassák a svéd és a finn NATO-csatlakozást, kérése hogy, hogy nem, nem talált egyetértésre. Ez ugye meglehetősen szokatlan jelenség, illetve húzás Orbán részéről. Kocsis Máté úgy nyilatkozottezt követően, hogy " komoly vita" alakult ki a februári ülésen Orbán Viktor javaslatára, ugyanis állítólag "[t]öbben kifogásolták, hogy ezeknek az országoknak a politikusai az elmúlt években durván, alaptalanul, sokszor közönséges módon sértegették Magyarországot, most pedig szívességet kérnek". Volt delegáció látogatóban, Szijjártó Péter külügyminiszter meg hol így, hol úgy egyengeti az ügyet, például levelet írt felemlegetve a magyar sérelmeket, vagy épp azt ígérte Brüsszelben, hogy nem Magyarország lesz az utolsó, aki ratifikálja Svédország csatlakozását. Utolsó jelenetként kedden még Orbán Viktor meghívta a svéd miniszterelnököt, Ulf Kristerssont Magyarországra, hogy Svédország NATO-csatlakozása valamint a magyar-svéd kétoldalú kapcsolatok erősítése, a kölcsönös bizalom elmélyítése érdekében. De gesztusa nem talált célt, svéd kollégájának esze ágában sincs ez ügyben látogatást tenni.

Így a végére meg Magyarország vélhetően kénytelen lesz valamikor gyorsan és csendben ratifikálni a svéd NATO-csatlakozást, hamár így egyedül maradt a nagy ellenállásban.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.