Mindenkinél legyen 72 órára elegendő túlélőcsomag, javasolja az EB

  • narancs.hu
  • 2025. március 26.

Külpol

A lakosság, a vállalkozások és a tagállamok is jobb, ha felkészülnek egy esetleges vészhelyzetre.

Azt javasolja az Európai Bizottság, hogy a háztartások legalább 72 órára elegendő túlélési készlettel rendelkezzenek, a tagállamoktól pedig többek között azt kéri, halmozzanak fel készleteket és biztosítsák a kritikus infrastruktúrát. A bizottság szerint az Európai Uniót is érintő jelenlegi fenyegetések állandó felkészültséget igényelnek, ezért indokoltak az intézkedési javaslatok. Az Európai Bizottság iránymutatásokat is közzé tett, amelyekkel segíteni kívánja az uniós országok felkészítését.

A javaslat szerint a tagállamoknak is célszerű volna gyógyszereket, alapvető nyersanyagokat, élelmiszereket és energiát raktározniuk, valamint a minimális vízellátást biztosító rendszerekkel is fel kellene szerelkezniük. Emellett minden tagállam legalább évente rendezzen a válságokra felkészítő napot, hogy a civil lakosság és a vállalkozások is tudatosítsák a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség szükségességét.

Az EU pilléreit jelentő béke és stabilitás már nem garantált. Európa fegyveres erőszakkal szembeni felkészültsége és ellenálló képessége a jövőben kihívásokkal nézhet szembe, mondta Hadja Lahbib válságkezelésért felelős uniós biztos egy sajtótájékoztatón.

 

A bizottság javítaná a válságkezelési koordinációt is egy uniós szintű válságközpont létrehozásával. Erősítené a polgári és katonai együttműködést a tagállamok között rendszeres uniós szintű felkészülési gyakorlatok végzése révén, egyesítve ezen a téren a fegyveres erőket, a polgári védelmet, a rendőrséget, a biztonságiakat, az egészségügyi dolgozókat és a tűzoltókat. Átfogó és általános kockázat- és fenyegetésértékelési rendszer kidolgozását javasolja uniós szinten, segítve ezzel az olyan válságok megelőzését, mint a természeti katasztrófák vagy a hibrid fenyegetések, írja az Index.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.