Mocsári szörnyek tűntek fel Trump jelöltje körül

  • B.P.M.
  • 2019. március 29.

Külpol

Vajon mit akarhatnak?!

Csütörtökön hallgatták meg Donald Trump belügyminiszter-jelöltjét, David Bernhardot, amikor is mocsári szörnyek jelentek meg a teremben - írta meg a Washington Post.

Ahogyan az a felvételen látható, Bernhard jobb válla fölött feltűnik a különös lény, amiből több is volt a helyszínen, idővel a rendőrség közbelépett. A mocsári szörnyek kiléte mögött a Clean Water Fund aktivistái állnak, ugyanis a korábbi energiaügyi-lobbistát jelölte Trump a pozícióra, aki nem éppen a környezet- és természetvédelmi szempontokat tartja szem előtt, elég csak arra gondolni, hogy az Észak-Amerikában korábban kihalás szélére sodródott, mára azonban már elszaporodott farkas veszélyeztetett státuszának feloldásáról szóló döntést ő jelentette be.

Az eseményről a Greenpeace is posztolt, ahogyan azt a Twitteren írta a szervezet: „Hogy miért is küldtük ezeket a mocsári szörnyeket David Barnhardt meghallgatására? Hát, mert ő egy korábbi olajipari lobbista, aki azon mesterekedett, hogy szennyezők megkaparintsanak közterületeket!”

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.