Most Szeverdonyecknél támadnak nagyobb erővel az oroszok

  • narancs.hu
  • 2022. május 21.

Külpol

Keleten nagyon heves harc folyik, Kijev hadtörténeti múzeuma pedig kiégett orosz harcjárművekből rendezett kiállítást.

Most a Luhanszk megyei Szeverdonyeck város környékén támad nagy erőkkel az orosz hadsereg – írja a BBC.

A brit közszolgálati médium Szerhij Hajdalra, a terület ukrán katonai közigazgatásának vezetőjére hivatkozik, aki a Telegramon arról számolt be, hogy az ukrán katonák tizenegy támadást vertek vissza, nyolc orosz harckocsit lőttek ki, de az orosz erők fokozatosan körbeveszik a települést, és folyamatosan lövik is. 

A BBC és a hírt átvevő Telex is közli, hogy ezeket a híreket más forrásból nem sikerült megerősíteni. 

Szintén a Telex közli, hogy Kijevben kiégett orosz harcjárműveket állított ki a helyi hadtörténeti múzeum. A kiállításon láthatók még bombák, kézigránátok, fegyverek, sugárzásmérők, és orosz katonák által hátrahagyott személyes tárgyak: sapkák, bakancsok, jegyzetfüzetek. 

Az ukrán elnök szerint a kulcsfontosságú kikötőváros, Mariupol eleste ellenére az ukrán hadsereg komoly károkat okozott az orosz haderőnek.

 „Ukrajna eltörte az orosz hadsereg gerincét” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij szombaton egy televíziós interjúban, hozzáfűzve: az oroszok „nem fognak tudni lábra állni a következő néhány évben”.

A politikus azután beszélt erről, hogy legalább 2400 ukrán fegyveres megadta magát az Azovi-tenger partján fekvő stratégiai fontosságú kikötővárosban, és fogságba került.

Kijev visszafoglalja Mariupolt – szögezte le Zelenszkij, hozzátéve, hogy Ukrajna szerint visszatérnek az orosz invázió kezdete, február 24. előtti frontvonalakra, ami győzelmet jelent.

„Ez azt jelenti, hogy nem hódítottak meg bennünket, és a hazánkat védjük” – mondta. Megjegyezte mindazonáltal, hogy ez nagyon nehéz lesz, és diplomáciai lépések is következnek.

Ukrajnai h?bor?

 
 
 

Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által videófelvételről készített képen egy orosz katona (b) megmotoz egy ukrán katonát a mariupoli Azovsztal acélmű területén 2022. május 20-án. Fotó: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.