Litvánia nem vesz többé orosz energiahordozót

  • narancs.hu
  • 2022. május 21.

Külpol

A teljes függetlenséget megújulóenergia-termeléssel akarják elérni.

Litvániába vasárnaptól nem érkezik többé orosz olaj, gáz, elektromos áram – jelentette be az ország energetikai minisztériuma a HVG beszámolója szerint.

A közlemény idézi Dainius Kreivys energiaminisztert, aki azt mondta, ezzel a lépéssel nemcsak az ország energiafüggőségét csökkentik, hanem kifejezik a szolidaritásukat Ukrajna iránt is. „Le kell állítanunk az orosz hadigépezet finanszírozását” – mondta a miniszter.

Litvánia most saját forrásai mellett más uniós államokból érkező importtal elégíti ki energiaszükségleteit. A következő időszakban a helyi megújulóenergia-termelésre koncentrál az ország és azt tervezi, hogy energiaexportőrré válik. Most az energiagazdálkodásban 25%-os az aránya a szél- és napenergiának, 2035-re a 93% elérése a cél. Az országban működött korábban atomerőmű – olyan technológiával, mint a csernobili –, de bezárták, és a teljesítménye máig hiányzik, ezért Litvánia importálja az áramot.

A balti államok energia tekintetében nagyon függtek az Orosz Föderációtól, de áprilisban bejelentették, nem használnak többé orosz földgázt – jórészt norvég és amerikai gázra álltak át –, közben átadták a lengyel-litván gázvezetéket, és ezzel együtt Lettország és Észtország is bekapcsolódott az Európai Unió energiarendszerébe.

A HVG írása szerint Litvánia azért tudott ilyen gyorsan leválni az orosz energiáról, mert hosszabb ideje készült rá, hiszen az országban mindig biztonságpolitikai kérdés volt az energia. Amikor Litvánia annak idején elsőként jelezte, ki akar válni a Szovjetunióból, Moszkva leállította az olajszállítást az országba, emiatt akkor több gyár is leállt, és korlátozni kellett a benzinfogyasztást. A litván állam 2014-ben összeveszett a Gazprommal, amely magasabb árat számlázott az országnak, mint Németországnak. 

Litvániában a lakások fele távfűtött, eddig a központi kazánok kizárólag orosz földgázt használtak, mostantól ez változik.

 

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.