„Műveleti félreértés” okozta 14 palesztin mentős és egy ENSZ-alkalmazott halálát Gázában

  • narancs.hu
  • 2025. április 20.

Külpol

Az izraeli hadsereg az eset kivizsgálásakor számos hiányosságot talált.

„Műveleti félreértés” vezetett a 14 palesztin mentős és egy ENSZ-alkalmazott meggyilkolásához Gázában – írja a BBC nyomán a 444. A Palesztin Vörös Félhold Társaság (PRCS) mentőautóiból, egy ENSZ-autóból és a gázai polgári védelem tűzoltóautójából álló konvoj Rafah közelében került tűz alá. Az incidensről videó is készült. A felvételen látszik, ahogy a járművek megállnak az úton hajnal előtt nem sokkal, majd figyelmeztetés nélkül lőni kezdenek rájuk.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) az eset vizsgálata során számos hiányosságot talált, állításuk szerint az ENSZ-dolgozó meggyilkolását nem sokkal egy „harc közbeni parancs megszegése” előzte meg. Az IDF szerint az érintett egység parancsnokhelyettesét el is bocsátották, mivel a kihallgatása során hiányos és pontatlan jelentést tett.

Az izraeli hadsereg jelentése szerint az eset az úgynevezett „ellenséges és veszélyes harci övezetben” történt, és a helyszínen tartózkodó parancsnok azonnali és kézzelfogható fenyegetést észlelt. Kiderült, hogy

az akkori rossz látásviszonyok miatt az IDF jelentése szerint a parancsnok nem mentőautóként azonosította a közeledő járműveket.

A napvilágra került videó alapján azonban ezt az érvelést nehéz értelmezni.

Az izraeli hadsereg korábban azzal magyarázta a történteket, hogy nem sokkal korábban a katonák tüzet nyitottak egy olyan járműre, amelyben három Hamász-tag ült. Majd miután jelezték nekik, hogy egy konvoj közeledik feléjük, fenyegetve érezték magukat. A hadsereg szóvivője szerint a 15 holttestet azért temették a homokba, hogy „megóvják őket a vadállatoktól”. A holttesteket csak egy héttel az eset után találták meg, mivel a nemzetközi szervezetek addig nem tudtak biztonságos áthaladást szervezni a területre, illetve nem tudták pontosan beazonosítani a helyszínt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.