Videófelvételen, ahogy az izraeli hadsereg katonái tüzet nyitnak egy mentőcsapatra Gázában

  • narancs.hu
  • 2025. április 5.

Külpol

A Vörös Félhold tizenöt mentősét végezték ki, egy hét múlva tömegsírban találták meg a holttestüket.

Olyan mobiltelefonos felvételek kerültek elő, amelyek ellentmondani látszanak Izrael beszámolójának arról, hogy a katonák miért nyitottak tüzet a Vörös Félhold nevű segélyszervezet egy mentőautókból és egy tűzoltóautóból álló konvojára március 23-án, megölve 15 mentőst – írja a Guardian nyomán a 444.

Ahogy arról a lapok beszámoltak, március 23-án megszakadt a kapcsolat egy palesztin mentőcsapattal és orvosokkal Gáza déli részén. Egy héttel később a holttestüket tömegsírban találták meg. A túlélők szerint az izraeli katonák szabályos mészárlást műveltek. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) korábban azt állította, a katonái tüzet nyitottak a járművekre, mert azok „gyanúsan haladtak az IDF csapatai felé, fényszórók és vészjelzések nélkül”. Az IDF azt állítja – bizonyíték nélkül –, hogy a Hamász és az Iszlám Dzsihád fegyveresei is az áldozatok között voltak. A jelentések szerint ilyen fegyveresek nem voltak a tömegsírban.

A most előkerült és a Vörös Félhold által közölt felvételek szerint azonban nagyon is megkülönböztető fényjelzéssel közlekedtek a Vörös Félhold mentőautói, sőt a mentőautóból kiszálló mentősökön is egyenruha és fényvisszaverő mellény volt, amikor az IDF katonái tüzet nyitottak rájuk. A felvételeket az egyik mentős áldozat telefonján találták meg.

A felvételek szerint a metőautók villogókkal haladtak egy kivilágítatlan földúton, amikor megláttak egy félreállt autót, ami mellett emberek feküdtek a földön. A felvételt készítő mentős szájából az is elhangzik, „remélem, jól vannak”. A konvoj megállt, több mentős kipattant és a félreállt autóhoz sietett, de a következő másodpercben már tüzet nyitottak rájuk, a fegyverropogás pedig legalább fél percen keresztül volt hallható.

A felvételről az IDF azt közölte a BBC-vel: „Minden állítást, beleértve az incidensről keringő dokumentációt is, alaposan és mélyen megvizsgálunk, hogy megértsük az események sorrendjét és a helyzet kezelését”. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.