Videófelvételen, ahogy az izraeli hadsereg katonái tüzet nyitnak egy mentőcsapatra Gázában

  • narancs.hu
  • 2025. április 5.

Külpol

A Vörös Félhold tizenöt mentősét végezték ki, egy hét múlva tömegsírban találták meg a holttestüket.

Olyan mobiltelefonos felvételek kerültek elő, amelyek ellentmondani látszanak Izrael beszámolójának arról, hogy a katonák miért nyitottak tüzet a Vörös Félhold nevű segélyszervezet egy mentőautókból és egy tűzoltóautóból álló konvojára március 23-án, megölve 15 mentőst – írja a Guardian nyomán a 444.

Ahogy arról a lapok beszámoltak, március 23-án megszakadt a kapcsolat egy palesztin mentőcsapattal és orvosokkal Gáza déli részén. Egy héttel később a holttestüket tömegsírban találták meg. A túlélők szerint az izraeli katonák szabályos mészárlást műveltek. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) korábban azt állította, a katonái tüzet nyitottak a járművekre, mert azok „gyanúsan haladtak az IDF csapatai felé, fényszórók és vészjelzések nélkül”. Az IDF azt állítja – bizonyíték nélkül –, hogy a Hamász és az Iszlám Dzsihád fegyveresei is az áldozatok között voltak. A jelentések szerint ilyen fegyveresek nem voltak a tömegsírban.

A most előkerült és a Vörös Félhold által közölt felvételek szerint azonban nagyon is megkülönböztető fényjelzéssel közlekedtek a Vörös Félhold mentőautói, sőt a mentőautóból kiszálló mentősökön is egyenruha és fényvisszaverő mellény volt, amikor az IDF katonái tüzet nyitottak rájuk. A felvételeket az egyik mentős áldozat telefonján találták meg.

A felvételek szerint a metőautók villogókkal haladtak egy kivilágítatlan földúton, amikor megláttak egy félreállt autót, ami mellett emberek feküdtek a földön. A felvételt készítő mentős szájából az is elhangzik, „remélem, jól vannak”. A konvoj megállt, több mentős kipattant és a félreállt autóhoz sietett, de a következő másodpercben már tüzet nyitottak rájuk, a fegyverropogás pedig legalább fél percen keresztül volt hallható.

A felvételről az IDF azt közölte a BBC-vel: „Minden állítást, beleértve az incidensről keringő dokumentációt is, alaposan és mélyen megvizsgálunk, hogy megértsük az események sorrendjét és a helyzet kezelését”. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.