Nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Szergej Sojgu volt orosz védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök ellen a hágai Nemzetközi Bíróság kedden. Sojgut és Geraszimovot háborús és emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésével vádolják 2022 októbere és 2023 márciusa között – írja a 444 a CNN híre nyomán.
A gyakorlatban azok az államok, amik aláírták a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozataláról és működéséről szóló nemzetközi szerződést, a Római Statútumot,
a saját területükön mostantól kötelesek őrizetbe venni és átadni a törvényszéknek az elfogatóparanccsal érintett személyeket.
Ennek betartása, betartatása azonban már a kormányokon múlik, „fontosabb állami érdekre” hivatkozva ugyanis könnyedén meg lehet kerülni a nemzetközi elfogatóparancsok teljesítését is.
A testület Vlagyimir Putyin orosz elnök és gyerekjogi biztosa, Marija Lvova-Belova ellen tavaly márciusban adott ki nemzetközi elfogatóparancsot háborús bűnök és az ukrán gyerekek elhurcolása miatt. Akkori értesülések szerint a nemzetközi bíróság fontolgatta, hogy titkos körözéseket adnak ki, de végül úgy döntöttek: azzal, hogy nyilvánosságra hozzák a döntést, talán „meg tudják akadályozni a további bűncselekmények elkövetését”. Oroszország sem akkor, sem azóta nem ismeri el a testület joghatóságát, mert nem írták alá az erről szóló római Statútumot – így Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök szerint az elfogatóparancsok pont annyit értek, mint egy tekercs vécépapír.
A hágai székhelyű bíróság főügyésze, Karim Khan a májusban nemzetközi elfogatóparancsot kért Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőre, Joáv Galant védelmi miniszterre és a Hamász vezetőire a gázai-izraeli háborúban elkövetett feltételezett háborús bűnök miatt. Az erről szóló döntés – már ha egyáltalán megszületik – időbe telik, és ahogy az elfogatóparancs, úgy az ezalól kibúvót jelentő országok közti barátság is törékeny.
