Népszavazással hagyták jóvá, hogy a parlamenttől függetlenül nevezzék ki a bírókat és az ügyészeket

  • narancs.hu
  • 2022. január 17.

Külpol

Szerbiában.

Alacsony volt a részvételi arány vasárnap a szerbiai alkotmánymódosító népszavazáson, amelyen a hivatalos jelentések szerint 18 óráig a szavazásra jogosultak 25,25 százaléka vett részt.

Az alkotmánymódosítás a szerb alaptörvény azon részére vonatkozik, amely a bírók és az ügyészek kinevezéséről szól. A hatályos alkotmány szerint a parlamentnek kell jóváhagynia a bírók és ügyészek kinevezését, és ez nem egyeztethető össze az európai uniós normákkal. Ha ugyanis a parlament nevezi ki a bírókat és az ügyészeket, akkor nem mondható, hogy független az igazságügyi rendszer – olvasható a népszavazást indokló dokumentumban.

Az embereknek arra kellett igennel vagy nemmel válaszolniuk, hogy támogatják-e a szerbiai alkotmány módosítására vonatkozó parlamenti döntést. Amennyiben az állampolgárok többsége igennel szavazott, az alkotmány a már korábban a parlament által elfogadott módosításokkal egészül ki, ha viszont a nemek kerültek többségbe, meg kell ismételni a népszavazási kezdeményezés teljes folyamatát, viszont a vonatkozó törvény értelmében ugyanarról a kérdésről négy éven belül nem lehet újabb népszavazást kiírni.

A népszavazási kampány nem volt erőteljes, a kormánypártok az igen mellett érveltek, míg az ellenzék szerint nemmel kellett szavazni, mert nem volt megfelelő a tájékoztatás vagy nem elegendőek a tervezett módosítások.

A referendumon ezúttal nem volt érvényességi küszöb, annak megszűnéséről tavaly döntött a szerbiai képviselőház.

Vasárnap 7 és 20 óra között összesen 6 510 323 választópolgár adhatta le szavazatát, a választási bizottságnak pedig 96 órája van arra, hogy kihirdesse a referendum végleges eredményeit.

(MTI)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.