Donald Trump: 2024-ben visszavesszük a Fehér Házat

  • narancs.hu
  • 2022. január 16.

Külpol

Bűnténynek nevezte a kormány járványügyi intézkedéseit. 

2024-ben visszavesszük a Fehér Házat – jelentette ki Donald Trump volt amerikai elnök helyi idő szerint szombaton este, az Arizona állambeli Florence városában tartott politikai nagygyűlésen.

A „Mentsük meg Amerikát” (Save America) elnevezésű, csaknem két órán át tartó rendezvényen a volt elnök – az idén novemberben esedékes félidős választásokra utalva – kijelentette, fontos, hogy a republikánusok mind a képviselőházban, mind pedig a szenátusban visszaszerezzék a többséget.

„Nagy vörös hullám indul el itt, Arizonában, és végig fog söpörni ezen az országon”

– fogalmazott. (A vörös szín az Republikánus Párt színe).

Trump ugyan nem jelentette be, hogy ismét elindulna a 2024-ben esedékes elnökválasztáson, de arra bíztatta az embereket, hogy mindenképpen menjenek el szavazni. „Hiszem, hogy 2024 még fontosabb lesz, (de) ebben az évben (2022-ben) fogjuk visszavenni a képviselőházat, vissza fogjuk venni a Szenátust, és vissza fogjuk venni Amerikát. Ez nagyon fontos. És 2024-ben vissza fogjuk venni a Fehér Házat” - fogalmazott Donald Trump.

„Az emberek éhesek az igazságra. Vissza akarják kapni az országukat" – mondta Trump, aki beszédében ismét utalt az általa korábban többször emlegetett 2020-as választási csalásokra. „Mindig is gyönyörű országnak tartottak bennünket, ahol tisztességes választások vannak, és most sok szempontból nevetség tárgya vagyunk szerte a világon” – fogalmazott.

„A média a radikális baloldaliak kezében van”    

A volt republikánus elnök a média egy részével szemben is kritikát fogalmazott meg, amely „megalapozatlannak” és „nagy hazugságnak” nevezi a választási visszaélésekkel kapcsolatos vádakat, de ugyanakkor „továbbra is visszautasítja, hogy beszéljen róla”. Trump szerint ennek az az oka, hogy a média a „radikális baloldali demokraták zsebében van, ugyanazon emberek zsebében, akik tönkreteszik az országunkat”. Mint fogalmazott, „a szélsőséges demokraták kommunista országot akarnak csinálni az Egyesült Államokból”.

Szerinte a média „bűnrészes" volt Biden megválasztásában.

„Ha a sajtó őszinte, a választás sokkal másképpen alakult volna” – tette hozzá.

Donald Trump

 
Donald Trump volt amerikai elnök beszédet mond az Arizona állambeli Florence-ben tartott gyűlésen 2022. január 15-én.
Fotó: Ross D. Franklin / MTI/AP
 

„Biden megalázta Amerikát”

A jelenlegi elnök, a demokrata párti Joe Biden külpolitikájára utalva Trump úgy fogalmazott: Biden „megalázta” az amerikai nemzetet a „világ színpadán”. A volt elnök szerint Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-Ping kínai elnök utóbbi időszakban tett lépései és retorikája is „a tisztelet hiányára” utalnak.

„Nekünk soha nem volt ilyen problémánk. Nem volt probléma Putyinnal és Ukrajnával. Nem volt probléma Hszi elnökkel és Tajvannal. Kína, Oroszország és Irán agresszívak és provokálnak. Egy évvel ezelőtt ezt nem merték volna megtenni. Soha nem tettek volna ilyet. Játszadoznak velünk”

– fogalmazott Trump.

A volt elnök kritizálta a Biden vezette adminisztráció koronavírus elleni lépéseit is és külön kiemelte Anthony Fauci, a Fehér Ház járványügyi tanácsadója szerepét, akiből Trump szerint Biden „királyt csinált”. „Bűnténynek" nevezte a jelenlegi kormány járványügyi intézkedéseit és úgy fogalmazott, „minden eszközt megadtunk Joe Bidennek, de kudarcot vallott. (...) Képtelen lépést tartani. Képtelenek. Valójában alkalmatlanok”.

Mint mondta, ma négyszer annyi Covid-fertőzött van, mint az ő elnöksége idején volt, és – Biden hangját utánozva – emlékeztetett Joe Biden kampányígéretére, amikor az akkor még elnökjelölt politikus azt mondta: „én megszabadulok majd a Covidtól”.

Trump a 2021. január 6-i, Capitolium elleni támadásokat vizsgáló bizottságot „meg nem választottnak” és „politikai viccnek” nevezte, és elítélte az amerikai törvényhozás épületének megtámadása során letartóztatottakkal szembeni „embertelen” bánásmódot.

„Mi történik ezekkal az emberekkel a börtönökben, miért nem teszik meg ugyanezt az Antifa és a Black Lives Matter mozgalom tagjaival? A demokraták megünnepelték határozatlan idejű, tárgyalás nélküli fogva tartásukat” 

– fogalmazott a volt elnök.

A volt elnök általában is élesen bírálta utódját. „Mindannyian tudtuk, hogy Joe Biden nem lesz olyan jó (elnök), de azt kevesen képzelték volna, hogy ekkora katasztrófát jelent ennek az országnak mindaz, amit tesznek” – fogalmazott Trump. A koronavírus-járvány szerinte rossz kezelése mellett megemlítette a rendkívül magas inflációt és benzinárakat is.

Szombaton beiktatták hivatalába Virginia állam új, republikánus párti kormányzóját, Glenn Youngkint. Beszédében az üzletemberből lett republikánus politikus a többi között azt hangoztatta, hogy az iskolákban – mint fogalmazott – „eltávolítják a tanórákról a politikát, és ismét matematikát, olvasást, történelmet tanítanak majd a gyermekeknek”.

Ezzel a kormányzó arra utalt, hogy Virginiában különösen éles vita bontakozott ki arról, hogy civilszervezetek tarthatnak-e órákat kiskorú diákoknak a homoszexualitásról. „A szülőknek joguk van beleszólni abba, mit tanítanak a gyermekeiknek az iskolában” – jelentette ki Glenn Youngkin.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.