Donald Trump: 2024-ben visszavesszük a Fehér Házat

  • narancs.hu
  • 2022. január 16.

Külpol

Bűnténynek nevezte a kormány járványügyi intézkedéseit. 

2024-ben visszavesszük a Fehér Házat – jelentette ki Donald Trump volt amerikai elnök helyi idő szerint szombaton este, az Arizona állambeli Florence városában tartott politikai nagygyűlésen.

A „Mentsük meg Amerikát” (Save America) elnevezésű, csaknem két órán át tartó rendezvényen a volt elnök – az idén novemberben esedékes félidős választásokra utalva – kijelentette, fontos, hogy a republikánusok mind a képviselőházban, mind pedig a szenátusban visszaszerezzék a többséget.

„Nagy vörös hullám indul el itt, Arizonában, és végig fog söpörni ezen az országon”

– fogalmazott. (A vörös szín az Republikánus Párt színe).

Trump ugyan nem jelentette be, hogy ismét elindulna a 2024-ben esedékes elnökválasztáson, de arra bíztatta az embereket, hogy mindenképpen menjenek el szavazni. „Hiszem, hogy 2024 még fontosabb lesz, (de) ebben az évben (2022-ben) fogjuk visszavenni a képviselőházat, vissza fogjuk venni a Szenátust, és vissza fogjuk venni Amerikát. Ez nagyon fontos. És 2024-ben vissza fogjuk venni a Fehér Házat” - fogalmazott Donald Trump.

„Az emberek éhesek az igazságra. Vissza akarják kapni az országukat" – mondta Trump, aki beszédében ismét utalt az általa korábban többször emlegetett 2020-as választási csalásokra. „Mindig is gyönyörű országnak tartottak bennünket, ahol tisztességes választások vannak, és most sok szempontból nevetség tárgya vagyunk szerte a világon” – fogalmazott.

„A média a radikális baloldaliak kezében van”    

A volt republikánus elnök a média egy részével szemben is kritikát fogalmazott meg, amely „megalapozatlannak” és „nagy hazugságnak” nevezi a választási visszaélésekkel kapcsolatos vádakat, de ugyanakkor „továbbra is visszautasítja, hogy beszéljen róla”. Trump szerint ennek az az oka, hogy a média a „radikális baloldali demokraták zsebében van, ugyanazon emberek zsebében, akik tönkreteszik az országunkat”. Mint fogalmazott, „a szélsőséges demokraták kommunista országot akarnak csinálni az Egyesült Államokból”.

Szerinte a média „bűnrészes" volt Biden megválasztásában.

„Ha a sajtó őszinte, a választás sokkal másképpen alakult volna” – tette hozzá.

Donald Trump

 
Donald Trump volt amerikai elnök beszédet mond az Arizona állambeli Florence-ben tartott gyűlésen 2022. január 15-én.
Fotó: Ross D. Franklin / MTI/AP
 

„Biden megalázta Amerikát”

A jelenlegi elnök, a demokrata párti Joe Biden külpolitikájára utalva Trump úgy fogalmazott: Biden „megalázta” az amerikai nemzetet a „világ színpadán”. A volt elnök szerint Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-Ping kínai elnök utóbbi időszakban tett lépései és retorikája is „a tisztelet hiányára” utalnak.

„Nekünk soha nem volt ilyen problémánk. Nem volt probléma Putyinnal és Ukrajnával. Nem volt probléma Hszi elnökkel és Tajvannal. Kína, Oroszország és Irán agresszívak és provokálnak. Egy évvel ezelőtt ezt nem merték volna megtenni. Soha nem tettek volna ilyet. Játszadoznak velünk”

– fogalmazott Trump.

A volt elnök kritizálta a Biden vezette adminisztráció koronavírus elleni lépéseit is és külön kiemelte Anthony Fauci, a Fehér Ház járványügyi tanácsadója szerepét, akiből Trump szerint Biden „királyt csinált”. „Bűnténynek" nevezte a jelenlegi kormány járványügyi intézkedéseit és úgy fogalmazott, „minden eszközt megadtunk Joe Bidennek, de kudarcot vallott. (...) Képtelen lépést tartani. Képtelenek. Valójában alkalmatlanok”.

Mint mondta, ma négyszer annyi Covid-fertőzött van, mint az ő elnöksége idején volt, és – Biden hangját utánozva – emlékeztetett Joe Biden kampányígéretére, amikor az akkor még elnökjelölt politikus azt mondta: „én megszabadulok majd a Covidtól”.

Trump a 2021. január 6-i, Capitolium elleni támadásokat vizsgáló bizottságot „meg nem választottnak” és „politikai viccnek” nevezte, és elítélte az amerikai törvényhozás épületének megtámadása során letartóztatottakkal szembeni „embertelen” bánásmódot.

„Mi történik ezekkal az emberekkel a börtönökben, miért nem teszik meg ugyanezt az Antifa és a Black Lives Matter mozgalom tagjaival? A demokraták megünnepelték határozatlan idejű, tárgyalás nélküli fogva tartásukat” 

– fogalmazott a volt elnök.

A volt elnök általában is élesen bírálta utódját. „Mindannyian tudtuk, hogy Joe Biden nem lesz olyan jó (elnök), de azt kevesen képzelték volna, hogy ekkora katasztrófát jelent ennek az országnak mindaz, amit tesznek” – fogalmazott Trump. A koronavírus-járvány szerinte rossz kezelése mellett megemlítette a rendkívül magas inflációt és benzinárakat is.

Szombaton beiktatták hivatalába Virginia állam új, republikánus párti kormányzóját, Glenn Youngkint. Beszédében az üzletemberből lett republikánus politikus a többi között azt hangoztatta, hogy az iskolákban – mint fogalmazott – „eltávolítják a tanórákról a politikát, és ismét matematikát, olvasást, történelmet tanítanak majd a gyermekeknek”.

Ezzel a kormányzó arra utalt, hogy Virginiában különösen éles vita bontakozott ki arról, hogy civilszervezetek tarthatnak-e órákat kiskorú diákoknak a homoszexualitásról. „A szülőknek joguk van beleszólni abba, mit tanítanak a gyermekeiknek az iskolában” – jelentette ki Glenn Youngkin.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.