New York Times: Az egyik elmélet szerint Putyin fizeti Orbánt

  • narancs.hu
  • 2024. február 1.

Külpol

Számos rangos nyugati lap címlapján szerepel ma a magyar miniszterelnök, az Unió kerékkötője.

Hosszú cikkben tárgyalja Orbán Viktor EU-s politikáját a Financial Times a mai csúcs előtt. A gazdasági lap felidézi a miniszterelnök nyilatkozatát arról, hogy „nem elhagyni” akarja az Uniót, hanem meghódítani azt, ugyanakkor diplomata forrásokat idéz, és kijelenti, sokkal elszigeteltebb, mint valaha. „De Orbán meg van győződve arról, hogy a politika az Atlanti-óceán mindkét partján jobbra tolódik majd az ő programja szerint. A magyar tévének azt mondta, hogy az EU az ő gondolkodásmódjához fog igazodni – Ukrajnát rá kell venni, hogy tárgyaljon Oroszországgal, és nem szabad támogatni az ellenállását –, ahogyan azt a bevándorlás kérdésében már megtörtént.”

Diplomaták szerint Orbán szeret reflektorfényben lenni. Eddig úgy tűnt, hogy megvásárolható, de egyre kiszámíthatatlanabb a tárgyalófelek szemében. „Az egyik nézet szerint ismét rá akarja kényszeríteni Brüsszelt, hogy több pénzt adjon Magyarországnak a támogatásokból, ami az ország jogállamisági és korrupciós problémái miatt be van fagyasztva.” Mások szerint Orbán célja nem más, mint továbbra is aláásni az EU intézményeit és Ursula von der Leyel elnököt.

A lap megemlíti, hogy éppen ma kezdi meg munkáját a Szuverenitásvédelmi Hivatal, mégpedig „azzal a céllal, hogy gyökerestől kiirtsák a külföldi befolyást a politikában, a tudományos életben és a médiában. Ez a legújabb lépés a magyar vezető politikai szabadságot és jogot csorbító tervében.”

A New York Times hasonlóról ír, amikor Jacob Kirkegaard német politikust idézi: „Orbán Viktor pantomim főgonosz lett, és a többi vezető rosszszándékú szereplőnek látja. Egyre kevesebb mozgástere van emiatt, és a tét egyre magasabb. Rossz döntéseket hozott.”

Az amerikai lap nem felejti el megemlíteni, hogy az EU eddig Orbán malacperselye volt, miközben a miniszterelnök szándékosan lelassít, megakaszt vagy kiüresít egy sor európai törekvést. Az EU-s vezetők Orbán Viktor személyes szövetségét Vlagyimir Putyin orosz elnökkel mostanra Európára nézve biztonsági fenyegetésnek tekintik.

Ebben a cikkben is szerepel, hogy Orbánt egyre megbízhatatlanabbnak tartják, mert korábban úgy tűnt, csak több pénzt akar, most már nem biztosak benne, hogy meg lehet vásárolni. Széles körben tartja magát az elmélet, hogy a magyar miniszterelnököt Moszkvából fizetik. Ezt Camino Mortera-Martinez, a londoni Centre for European Reform nevű think-tank vezetője idézte fel, emlékeztetve arra, hogy tavaly Orbán kihagyott egy EU-s találkozót azért, hogy Pekingben az orosz elnökkel „fényképezkedjen”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.