Norvégia több orosz diplomatát kiutasít

Külpol

Akik diplomáciai fedésben végeztek hírszerző tevékenységet.

Norvégia nemkívánatos személynek nyilvánította az oslói orosz nagykövetség 15 munkatársát, akik a hatóságok szerint diplomáciai fedésben végeztek hírszerző tevékenységet

– derült ki a norvég külügyminisztérium csütörtöki közleményéből.

A kormány közlése szerint a kiutasított diplomaták tevékenysége "összeférhetetlen volt diplomáciai státuszukkal".

"A kormány döntése válasz Európa megváltozott biztonsági helyzetére, amely a fokozta az orosz kémkedés veszélyét" – írják. "A nemzeti érdekek biztosítása és az orosz hírszerzés tevékenységének visszaszorítása érdekében a kiutasítás fontos lépés" – hangsúlyozta Anniken Huitfeldt külügyminiszter.

A norvégiai diplomácia vezető közölte, hogy az érintett diplomatáknak rövid időn belül el kell hagyniuk az országot, továbbá leszögezte, hogy nem fognak vízumot adni senkinek, aki hírszerzési munkát végez.

Hozzátette ugyanakkor, hogy Norvégia "normális diplomáciai kapcsolatot szeretne fenntartani Oroszországgal", ezért az orosz diplomatákat szívesen látják az országban. "A mostani döntés kizárólag a nemkívánatos kémkedés ellen irányul" – tette hozzá.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség közlése szerint az orosz külügyminisztérium azonnali reakciójában közölte, hogy válaszlépéseket fog tenni Oslo döntése miatt.

Oslo tavaly áprilisban már nemkívánatos személynek nyilvánított három orosz diplomatát. A NATO-tag Norvégiának a Skandináv-félsziget északkeleti csücskénél csaknem 200 kilométeres közös határa van Oroszországgal.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.