Interneten üzent barátjának, aki feljelentette, most pedig halálra is ítélték

  • Narancs.hu/MTI
  • 2017. szeptember 15.

Külpol

Elég durva sztori történt Pakisztánban.

Halálra ítélt első fokon egy pakisztáni bíróság egy keresztény férfit, aki a vád szerint istenkáromló verset küldött egy muszlim barátjának a WhatsApp üzenetküldő szolgáltatáson keresztül – közölte pénteken a vádlott ügyvédje. A vád szerint a férfi egy muszlim barátjának egy istenkáromló és Mohamed prófétát sértő verset küldött az említett szolgáltatáson keresztül. Az ügyvéd szerint védence azonban nem küldött ilyen tartalmú verset, muszlim „barátja” valójában azért jelentette fel, mert a vádlottnak viszonya volt egy muszlim lánnyal. Az ítéletet megfellebbezik – mondta az ügyvéd.

false

 

Fotó: MTI

Az istenkáromlásról szóló törvényt még a brit gyarmatosítók vezették be Brit Indiában – amely magában foglalta a mai Pakisztán területét is – azért, hogy elkerüljék a vallási alapú konfliktusok kialakulását a térségben. A nyolcvanas években a Mohammad Ziaul Hakk volt pakisztáni diktátor által szorgalmazott reformok idején az istenkáromlásról szóló törvényt kiegészítették azzal a paragrafussal, amelynek értelmében életfogytiglani börtön- vagy halálbüntetéssel sújtandó az, aki Mohamed prófétát vagy a Koránt sértegeti.
Júniusban a kelet-pakisztáni Bahávalpur terrorizmus elleni bírósága nem jogerősen szintén halálra ítélt egy férfit, akit azzal vádoltak, hogy istenkáromlást követett el a Facebook közösségi oldalon. Ez volt az első alkalom, hogy valakire halálos ítéletet szabtak ki Pakisztánban a közösségi médiában „elkövetett” istenkáromlás miatt. Ezt megelőzően pedig – még áprilisban – pakisztáni diákok azért verték agyon egy társukat az észak-pakisztáni Mardan városának egyetemén, mert azzal gyanúsították, hogy istenkáromlónak tartott tartalmat tett közzé a közösségi médiában.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.