Orbán Japánban elárulta minden magyar rémálmát

  • narancs.hu
  • 2019. december 5.

Külpol

Visszatérő rémálmunk, hogy egyszer megjelenik a Jóisten Magyarországon - és vajon mit csinál?

Orbán Viktor miniszerelnök magyar művekből rendezett kiállítást nyitott meg a tokiói Szépművészeti Múzeumban, s ez alkalomból megosztotta gondolatait a világról és benne a magyarságról.

Orbán Viktor kiemelte, hogy a magyaroknak bizonyítaniuk kell, hogy a világ jól jár, ha vannak magyarok.

false

 

Fotó: MTI

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy egy japán biztosan azt gondolja, hogy japán ember mindig volt, van és lesz, japánok nélkül nem lehet elképzelni a világot, ám ezzel szemben a magyar egy kisebb nemzet, mint a japán, ezért az a gondolat motoszkál bennünk, hogy a világot, az emberiséget Magyarország és a magyarok nélkül is el lehet képzelni.

Orbán Viktor ezt követően elárulta, milyen rémálmok gyötrik a magyar embert: mint mondta, visszatérő rémálmunk, hogy egyszer megjelenik a Jóisten Magyarországon, megkérdez minket, mi végre vagyunk a világon, és ha mi nem tudunk válaszolni, kihúz minket a nagy könyvből, ahova a nemzetek vannak felírva.

Orbán Viktor odáig jutott gondolatmenetében, hogy "a magyarok helyet követelnek maguknak a Nap alatt", amit nem egy példával támasztott alá.

Orbán Viktor közölte azt is hallgatóságával, hogy több mint tízezer kilométert tett meg, hogy a kiállításmegnyitón ott lehessen valamint Magyarország távoli, furcsa ország, furcsa emberek vannak ott, akiknek lelkülete látható majd a kiállításon.

(forrás: MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.