Örményországi választás: Pasinján győzelmet hirdetett, Kocsarján nem ismerte el az eredményt

  • narancs.hu
  • 2021. június 21.

Külpol

Tovább erősödhet a belpolitikai válság az előrehozott választás eredménye miatt.

Nikol Pasinján ügyvezető miniszterelnök az előző napi örményországi választások győztesének hirdette pártját hétfő hajnalban, fő riválisa, Robert Kocsarján volt államfő azonban az állítólagos csalások miatt nem ismerte el az előzetes eredményeket.

Az AFP francia hírügynökség szerint a szavazatok 62 százalékos feldolgozottsága alapján Pasinján pártja, a Polgári Szerződés 57,1 százalékot szerzett, míg a Kocsarján vezette szövetség, az Armenia mindössze 19,3 százalékot.

"Már láthatjuk, hogy meggyőző győzelmet arattunk a választáson, és meggyőző többségünk lesz a parlamentben" – jelentette ki Pasinján, és hétfő estére Jereván központjába hívta a támogatóit. Amikor a kormányfő megérkezett pártja kampányközpontjába, a tömeg óriási tapsviharral fogadta, miközben azt skandálta, hogy "Győzelem!".

Kocsarján már a szavazatszámlálás során tiltakozását fejezte ki az "előre eltervezett csalások" miatt, a gyanús esetek alapos kivizsgálását követelve. "Ezen kérdések teljes körű tisztázásáig a blokk nem ismeri el az eredményeket" – szögezte le.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség beszámolója szerint 319 bejelentés érkezett szabálytalanságokról.

Több szakértő attól tart, hogy komoly tüntetések, akár zavargások is kirobbanhatnak, miután a meglehetősen kemény választási kampány tovább fokozta a megosztottságot az országban a tavaly őszi hegyi-karabahi konfliktust követő, egyébként is rendkívül feszült időszakban.

Az előrehozott választásokon nagyjából 2,6 millió szavazó adhatta le voksát több mint kétezer szavazóhelyiségben.

Az utóbbi napokban a közvélemény-kutatások fej-fej mellé mérték a két nagyobb blokkot, a Gallup Intézet pénteki felmérése azt mutatta, hogy Kocsarján szövetségére a lakosság 28,7 százaléka szavazna, Pasinján párjára pedig 25,2 százalékuk.

A voksolást azért kellett kiírni, mert súlyos belpolitikai válsághoz vezetett az egykori szovjetköztársaságban, hogy a szomszédos Azerbajdzsán tavaly ősszel nagy területeket foglalt el a vitatott hovatartozású, addig nagyrészt örmény ellenőrzés alatt álló, többségében örmények lakta Hegyi-Karabahban.

A hat héten át tartó harcokban 6500-an haltak meg, s Örményországban tömegtüntetéseken követelték a kormány lemondását, azt skandálva, hogy a kormány "elárulta az örmény nemzeti ügyet". Nikol Pasinján miniszterelnök végül, a feszültséget enyhítendő, lemondott, és új választásokat írtak ki.

(MTI)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Ide támasztotta a Párt

Karácsony után esni kezdett a hó, és mivel Magyarországon immár a téli csapadék természetes velejárója az is, hogy a vasúti közlekedésnek össze kell omlania, nem is keltett különösebb feltűnést, ha valaki nem ért célba, vagy nem ott ért célba, ahová utazni szeretett volna.

Hegyen-völgyön lakodalom

Peter Pellegrini szlovák államelnök december 23-án aláírta azt a törvénymódosítást, amely szerint fél év börtönnel lesz büntethető az a személy vagy tárgy, esetleg fogalom, aki szerint a Beneš-dekrétumok… mondjuk, kurva gázosak.

Egy pillanatra se feledjük

A Magyar Narancs online kiadása 2016 novemberében arról írt, hogy információink szerint „szexuális visszaélések és más szabály­talanságok miatt is nyomoz a rendőrség az Emmi Szőlő utcában található Budapesti Javítóintézetét érintően. Úgy tudjuk, a vizsgálatot egy névtelen bejelentést követően kezdték meg. Értesüléseinket a Budapesti Rendőr-főkapitányság is „megerősítette”, s az akkori fenntartó emberminisztérium is azt nyilatkozta lapunknak, hogy tudnak a nyomozásról.

„Tűrnek és kivárnak”

2026. január 3-án az Egyesült Államok gyors katonai akciója során a venezuelai fővárosban elfogták Nicolás Maduro elnököt és feleségét, majd elszállították őket az országból. Miközben Maduróék a narkoterrorizmus vádjával néznek szembe, a Trump-kormányzat ki is nevezte az elnök utódját – az eddigi alelnököt. Miért fontos ennyire Venezuela az Egyesült Államoknak, s mik lehetnek a beavatkozás következményei – kérdeztük a térség szakértőjétől.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Elveszítve

Egyre több a hátrányos helyzetű gyermek a terepen dolgozók tapasztalatai szerint. A szerencsétlen sorsú fiatalok egyre agresszívebbek: a környezetükben élőket, egymást és saját magukat is bántják. A kutatások szerint a szegényebb járásokban tovább romlott a helyzet az elmúlt tíz évben.