Orosz oknyomozó újságírók: „Európa még mindig tele van az orosz titkosszolgálat embereivel”

Külpol

Andrei Soldatov és Irina Borogan szerint az oroszok most pozíciót vesztettek Kelet-Európában, de a jelenlét még így is masszív, a diplomaták kiutasítása pedig nettó politikai üzenet.

„Európa még mindig tele van az orosz titkosszolgálat embereivel. Bár az elmúlt időszakban az oroszok pozíciót és hatalmat vesztettek Kelet-Európában, de olyan nagyvárosokban, mint Bécs, Budapest, Prága és Varsó még mindig masszív a jelenlétük” – így jellemezte a helyzetet Andrei Soldatov és Irina Borogan orosz oknyomozó újságíró egy keddi webinar alkalmával. A beszélgetés apropóját az adta, hogy április közepén a cseh hatóságok tizennyolc diplomatát utasítottak ki az országból, miután úgy találták, erősen megalapozott a gyanú, hogy az orosz titkosszolgálatok képviselőinek szerepük volt egy dél-morvaországi lőszerraktárban, Vrbeticében, 2014 októberében és decemberében történt robbanásokban.

Soldatov és Borogan a titkosszolgálatok szakértői, közösen létrehozott oldalukon, az Agentura.ru-n rendszeresen publikálnak ezzel kapcsolatos anyagokat és több könyvük is megjelent a témában. A webinaron arra a kérdésre keresték a választ, új konfliktust szülhet-e az, hogy az európai országok orosz diplomatákat utasítanak ki (és válaszul az oroszok is európai diplomatákat), vagy különösebben nagy változást nem hoz ez a helyzet.

Kudarc vagy jutalom?

Ahogy az is érdekes kérdés, hogy az olyan leleplezett orosz titkosszolgálati akciók, mint a Szkripal vagy a Navalnij elleni merényletek, mennyire rombolják Oroszország pozícióját. Az újságírók szerint nem különösebben, ugyanis attól, hogy külföldön ezek az akciók kudarcnak tűnnek,

Oroszországban a leleplezett ügynököket nemhogy nem büntetik meg, de hősként ünneplik, és fontos, akár politikai pozíciókkal is jutalmazzák őket.

Így történt azokkal is, akik Alekszandr Valterovics Litvinyenkot megmérgezték 2006-ban. Soldatov és Borogan szerint még ha Oroszországban nincs is annak következménye, hogy ezeket az ügynököket megnevezik, a világ többi részén ez fontos lépés kell, hogy legyen. Míg ugyanis Litvinyenko halála után nem született elég kemény válasz az európai országok részéről, addig a Szkripal-mérgezésnél már erősebb volt a fellépés, Navalnij esetében pedig még inkább. „Ettől viszont nem lesznek óvatosabbak az akcióban résztvevők, hiszen belföldön semmiféle megtorlás nem éri őket, sőt” – mondták.

Az orosz diplomaták kiutasításával kapcsolatban az újságírók azt mondták, láthatóan meglepte az oroszokat a csehek kemény reakciója, pedig számíthattak volna rá. Mint mondják, ebből is látszik, hogy

az orosz titkosszolgálat rendkívül jó az elnyomásban, viszont nem jó az analízisben.

Ezzel Oroszország valamelyest pozíciót vesztett Kelet-Európában, de a mértékét egyelőre nem lehet megjósolni. Viszont azt is megjegyzik, hogy a diplomaták hazaküldése nettó politikai üzenet – ahogy haza nem küldése is: Orbán Viktor a V4-ek közül egyedül nem utasított ki oroszokat Magyarországról –, attól ugyanis nem lesz kevesebb titkosszolgálati akció egy országban, ha kevesebb diplomata marad ott. „Persze a kisebb jelenlét miatt főhet az oroszok feje, de maradt még bőven lehetőségük, hiszen Kelet-Európában mindenhol sok orosz alapítvány, egyesület, kulturális intézmény van. Ezeken keresztül pedig eljutnak az ügynökök is oda, ahová akarnak.”

Diaszpóra és a hadsereg

Soldatov és Borogan arról is beszélt, hogy az orosz diaszpóra tagjai közül egyre többen félnek. Könyvük írásakor különböző országban élő orosz állampolgárokkal beszélgettek, megkerestek papokat, oligarchákat, fiatalokat, nyugdíjasokat és bárhol bárkivel beszéltek, egy ponton mindenki megemlítette a novicsokot és a merényletektől való félelmet. „Sokan kapnak emaileket vagy leveleket az adott országban lévő orosz nagykövetségről vagy kulturális központtól, amiben mindenféle eseményre hívják őket. Ezekben a meghívókban semmi fenyegető nincsen, az emberek mégis furcsának találják, hogy honnan tudják az elérhetőségüket, vagy miért éppen őket hívják meg ilyen rendezvényekre” – mesélte a két újságíró és hozzátették, olyanoknál is előfordult ez, akik például hosszú ideje Amerikába költöztek és már nem is orosz állampolgárok. Ahogy olyannal is találkoztak, akinek azt írták: tudják, hogy melyik évben melyik egyetemen végzett, most találkozót szerveznek, ahová őt is várják sok szeretettel. „Ezek azért gyanús dolgok.”

Újságírói kérdésre elmondták, nem értenek egyet azzal a vélekedéssel, hogy Oroszországot valójában a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) irányítja, mert bár jelentős a befolyásuk,

Putyinnak senki sem parancsol.

Ráadásul 2014-ben megváltozott Putyin hozzáállása a szervezethez, addig ugyanis úgy tűnt, hogy bármilyen konfliktus van akár belföldön, akár külföldön, az FSZB a megoldás mindenre, ők mindent el tudnak intézni. Az ukrán háborúban azonban ez nem valósult meg, így mind inkább előtérbe került a hadsereg. A Krím-félsziget annektálása már egy az egyben katonai akció volt, ráadásul az oroszok szempontjából sikeres, így Putyin egyre jobban bízott a hadseregben, a megoldó szerep egyre inkább az övék lett. Ez mai napig így maradt, az élet minden területén jelen vannak és befolyással bírnak.

A beszélgetés a FJUM és a Pressclub Concordia szervezésében valósult meg.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Pokolba a tűzijátékkal! – Ünnepi beszéd

Kedves Egybegyűltek, kedves Olvasók! Önök már túl vannak rajta, mi (nyomda+munkaszüneti nap) még csak készülünk rá, mégis nagyon jó érzés így együtt ünnepelni ezt a szép évfordulót. 25 év! Egy negyedszázad, belegondolni is felemelő! Több mint jubileum, egyenesen aniversarium!

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.

„Az elégedetlenség hangja”

Százezrek tájékozódtak általa a napi politikáról a Jólvanezígy YouTube-csatorna révén, most mégis úgy döntött, inkább beáll a Kutyapárt mögé, és videókat készít nekik. Nemcsak erről, hanem a Fidesz online bénázásáról is beszélgettünk.