Putyin meghatározta a ruszofóbia fogalmát

  • narancs.hu
  • 2024. december 29.

Külpol

A rendelet most frissített verziója a „szélsőségesség fő forrásai” között említi Ukrajnát és a nemzetközi civilszervezeteket is.

„Az Oroszországi Föderáció szélsőségek elleni küzdelem stratégiája” – így nevezik azt a rendeletet, amelynek 2020-ban már létezett egy változata, szombaton azonban egy frissített verziót írt alá Vlagyimir Putyin orosz elnök, írja a Telex.

Az új stratégiában mindenekelőtt egy új fogalom is szerepel: a ruszofóbia. A független orosz hírportál, a Meduza által ismertetett szöveg szerint a ruszofóbia szélsőséges oroszellenességet, azaz „az orosz állampolgárokkal, az orosz nyelvvel és kultúrával szembeni ellenséges, előítéletes hozzáállást jelent, beleértve a képviselők és politikai erők agresszív hozzáállását és cselekedeteit, valamint az Oroszországgal szemben barátságtalan államok hatóságainak diszkriminatív cselekedeteit”.

A stratégia azt is megállapítja, hogy egyes államok a szélsőséges és terrorista szervezeteket „a külpolitikai ellenfelek elleni hibrid háborúk indításának és öncélú geopolitikai célok elérésének eszközeként használják, többek között más államok belügyeibe való beavatkozással”.

A korábbi verziókkal ellentétben az új dokumentum a „szélsőségesség fő forrásai” között említi Ukrajnát is mint a legsúlyosabb fenyegetések egyikét, amely „a neonáci eszmék széles körű terjedését” tette lehetővé, amely radikális neonáci fegyveres csoportokat és neonáci bűncselekmények elkövetését támogatja Oroszországban. A stratégia szerint az ukrán válságot „barátságtalan államok arra használják fel, hogy hibrid háborúkat indítsanak az Orosz Föderáció ellen, és agresszív oroszgyűlöletet szítsanak a világban.

A feladat tehát „az Ukrajna területéről kiinduló szélsőséges fenyegetések forrásának felszámolása”.

Egy bekezdés megemlíti a koordinálatlan tiltakozó akciókat, vagyis a demonstrációkat is, amelyeket „az oroszországi társadalmi-politikai helyzet destabilizálásának egyik fő módjának” nevez. Az orosz hatóságok szerint a tiltakozó akciókat „szándékosan alakítják át tömeges zavargásokká”, amire a közvélemény manipulálásának különböző módszereit alkalmazzák.

A dokumentum hangsúlyosan kitér a nemzetközi civil szervezetekre is: a „humanitárius, oktatási, kulturális és vallási projektek álcája mögött” végzett tevékenységeik a rendelet szerint szintén rombolóak és szélsőségesek.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.