Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá magyar idő szerint kedd délután Moszkvában Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – írja a BBC tudósítására hivatkozva a Telex.
Az orosz elnök az aláírási ceremóniát követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott,
„a történelemben soha még ilyen jó nem volt Kína és Oroszország kapcsolata”, a két állam sorsa „összefonódott”, és a két vezetés „állandó kapcsolatban áll” egymással.
Putyin arról biztosította Hszit, hogy Moszkva minden segítséget biztosít a kínai vállalatoknak ahhoz, hogy betöltsék az invázió után Oroszországból kivonuló nyugati cégek hagyta űrt. A kínai elnök arról beszélt, „őszinte, nyitott és barátságos” volt a tárgyalásuk az orosz elnökkel: „A kínai-orosz kapcsolatok bőven túlszárnyalják a bilaterális kommunikáció kereteit.”
A két elnök megbeszélésén bár szó volt az Ukrajna elleni háborúról, és a február végén közzétett kínai békejavaslatról is, konkrétumokról ezzel kapcsolatban egyik vezető sem beszélt. Putyin viszont leszögezte: a nyugati országok „nincsenek felkészülve” a békére, Hszi szerint pedig Kína „a történelem helyes oldalán áll”.
A két elnök sajtótájékoztatóján Hszi Csin-ping arról is beszélt, hogy három területen fókuszálnak majd az orosz-kínai kapcsolatok erősítésére: az energiakereskedelemben, a nyersanyag-kereskedelemben és az elektronikai eszközök kereskedelmében. A két vezető megbeszéléseinek egyik konkrét témája a Szibériából Mongólián keresztül Kínába tartó „Szibéria Ereje 2” elnevezésű gázvezeték volt, amely évente 50 milliárd köbméter földgázzal láthatná el az amerikai és ausztrál eredetű földgáztól szabadulni kívánó ázsiai országot.
A kínai elnök hétfői érkezése után több mint négy órán keresztül tartott Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin kötetlen beszélgetése, amelyek középpontjában elemzők szerint a kínaiak által előterjesztett béketerv állhatott. Kína február végén tett közzé egy 12 pontos javaslatot egy békeegyezményre Ukrajna és Oroszország között: ebben szó van többek között az Oroszország elleni szankciók megszüntetéséről, humanitárius folyosók létrehozásáról és az „országok területi integritásának és szuverenitásának” védelméről, arra azonban nem tér ki, hogy Oroszországnak ki kellene vonulnia az általa megszállt ukrán területekről.
A közös nyilatkozat ezzel szemben csak nagy általánosságokban tért ki a háborúra:
a felek leszögezték, hogy „felelős párbeszédet” kell folytatni a tartós rendezés érdekében, és a megoldásnak ki kell elégítenie „az érintett országok legitim biztonsági igényeit”.
Az MTI tudósítása szerint az orosz-kínai csúcstalálkozón elfogadott közös nyilatkozatban a felejk elfogadhatatlannak nevezték azokokat a kísérleteket, amelyek a nemzetközi jog általánosan elismert elveit és normáit „szabályokon alapuló rend” gyakorlatával próbálják felváltani, továbbá elítélték „az erőpolitikát, a hidegháborús gondolkodásmódot és a tömbökön alapuló konfrontációt.”
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a tárgyalással egy időben úgy nyilatkozott, hogy a katonai szövetség szerint Putyin halálos fegyvereket kért Kínától a hétfői tárgyaláson. Keddi sajtótájékoztatóján Stoltenberg Brüsszelben azt mondta: „Láttunk jeleket arra vonatkozóan, hogy Oroszország erre kérte a kínai felet, és arra is, hogy ennek lehetőségét vizsgálják a kínai hatóságok Pekingben.”
(Címlapképünk forrása: Sputnik/Vladimir Astapkovich/Kremlin via REUTERS)
