Szijjártó megpróbálna javítani az ukrán-magyar kapcsolatokon

  • narancs.hu
  • 2020. február 7.

Külpol

Már ideje volt. Hisz Magyarország a NATO külügyminiszteri találkozóin rendre belpolitikai indokokra hivatkozva lassítja Ukrajna euroatlanti integrációját.

A külgazdasági és külügyminiszter közös sajtótájékoztatót tartott Dmitro Kuleba ukrán miniszterelnök-helyettessel. Ekkor mondta azt, hogy: „Értjük Ukrajnának azt az elvárását, hogy a területén élő minden állampolgár tudjon ukránul beszélni, mi pedig azt szeretnénk, ha a Kárpátalján élő magyarok megőrizhetnék magyar anyanyelvüket. Szerintünk ezt a két célt egyszerre is el lehet érni.”

Elmondása szerint ismertette az erre vonatkozó magyar javaslatokat Anna Novoszad ukrán oktatási miniszterrel is, akivel abban állapodtak meg, hogy a közeljövőben fogadja a kárpátaljai magyar pedagógusok szövetségének vezetőit.

Márciusban Budapesten

Szijjártó Péter leszögezte, hogy a magyar kormány a jószomszédi kapcsolatok újjáépítésében érdekelt Ukrajnával. „Azonban azt szeretnénk, ha néhány pragmatikus és praktikus sikertörténetet fel tudnánk építeni, ami segítene újjáépíteni a két ország közötti jó kapcsolatot. Ezért márciusra Budapestre összehívtuk a kormányközi együttműködési bizottság ülését.”

Sok mindent szeretne

Az ukrán nyelv kisebbségi oktatásán és a kárpátaljai magyarok anyanyelvének egyidejű megőrzésén túl Szijjártó hangsúlyozta, hogy szeretne megállapodni legalább egy új határátkelőhely megnyitásáról is.

Ezen kívül szeretné azt is, ha meg tudnának állapodni a Magyarország által korábban felajánlott infrastrukturális hitelkeret felhasználásáról, a mezőgazdasági és egészségügyi együttműködés fejlesztéséről és a két ország által kibocsátott diplomák kölcsönös elismeréséről.

Aztán jöhet az Orbán-Zelenszkij

Szijjártó kijelentette, hogy „ha ez az ülés jól sikerül, az megnyitja a lehetőséget Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor miniszterelnök tavaszi csúcstalálkozója előtt.”

Az ukránok is ígértek ezt-azt

Dmitro Kuleba az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy a kisebbségek jogainak védelméről szóló, a kormány által megígért törvényjavaslatot a kulturális minisztérium készíti elő. Ezt követően társadalmi vitára bocsátják.

Kuleba elmondta: egyelőre nem tudja, mikor kerülhet az előterjesztés a parlament elé. Ugyanakkor közölte: Kijev mindent megtesz a kisebbségek védelmében, amit a nemzetközi kötelezettségek előírnak számára, és nem kívánja elodázni a törvény elfogadását.

(forrás: MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.