Magyarországnak érdeke a tisztességes és kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat fenntartása, sőt az együttműködés fejlesztése is Oroszországgal a szankciók által nem érintett területeken – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyi idő szerint szerda este New Yorkban.
A tárcavezető Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott megbeszélését New Yorkban, majd közölte, hogy Magyarországnak érdeke a tisztességes és kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat fenntartása Oroszországgal. Méltatta Lavrovot, mondván mindig igyekezett teljesíteni a magyar kormány kéréseit, pozitívan és nyitottan áll a felek számára fontos kérdések megoldásához. Kitért ezután arra is, hogy Oroszország mindig része lesz a közép-európai valóságnak, ezért hazánk nem engedheti meg magának, hogy lemondjon a kapcsolattartásról.
Szijjártó lényegesnek nevezte a kétoldalú együttműködés fejlesztését a nemzetközi szankciók által nem érintett területeken, és üdvözölte, hogy előző héten számos vállalat képviselője részt vett a magyar-orosz üzleti fórumon Budapesten, ami jól mutatja a fogadókészséget erre.
Szijjártó Péter tudatta, hogy a paksi bővítés újabb mérföldkőhöz érkezett, hiszen megkezdődött a teljes talajkiemelés, idén pedig földbe kerülhet az első beton is. Elmondása szerint ez az utóbbi azért is kulcsfontosságú lépés a beruházás szempontjából, mert a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) sztenderdjei szerint az első beton öntésétől számíthat az épülő létesítmény kivitelezés vagy építés alatt álló atomerőműnek.
Emellett a magyar kormány a már meglévő négy paksi reaktorblokk üzemidejének meghosszabbítását tervezi, és ebben is számít az orosz fél együttműködésére, Szijjártó szerint ennek nyomán a jövőben hetven százalék körülire emelkedhetne a nukleáris energia részaránya a hazai áramtermelésben.
A miniszter méltatta Oroszország rugalmasságát a kőolajszállítások biztosítása terén is, miután nemrég Ukrajna egy intézkedése veszélybe sodorta a tranzitot a Barátság vezetéken keresztül, nehéz helyzetbe hozva Magyarországot és Szlovákiát. Az ügyet végül az orosz szállítók rugalmassága révén sikerült rendezni, így továbbra is érkeznek a teljes mennyiségek – mondta.
Az ukrán külügyminiszter jövő heti budapesti látogatásával kapcsolatosan elmondta, hogy a kisebbségi jogok kérdése mindenképp napirenden lesz, ugyanis Kijev 2015 óta megfosztotta a magyar közösséget az addigi jogai egy fontos részétől az anyanyelvhasználat terén. "És nekünk igen világos elvárásunk, hogy a nemzeti kisebbségekre vonatkozó szabályok tekintetében vissza kell térnünk oda, ahol 2015 előtt voltunk" – szögezte le.
Majd hozzátette, hogy emellett szó lesz többek között a gazdasági, a közlekedési és az infrastruktúra-fejlesztési együttműködésről is. "És természetesen nem leszek szégyellős kifejezni békepárti álláspontunkat, s azon reményünket, hogy minél előbb véget érhet a háború, létrejöhet a tűzszünet, megkezdődhetnek a béketárgyalások és az emberek élete biztonságba kerülhet" – mondta.
Szijjártó az ENSZ közgyűlésén a felszólalásában arról beszélt, hogy az a valódi kérdés, hogy mi a leggyorsabb út a békéhez a csaknem ezer napja tartó ukrajnai háborúban, a választ pedig a tűzszünet és a béketárgyalások jelentik, s ezért Magyarország kész támogatni minden ilyen irányú kezdeményezést. Azt mondta, diplomáciai rendezésre van szükség, tűzszünetre és béketárgyalásokra, miután csak ez jelenthet megoldást még akkor is, ha a nemzetközi liberális mainstream szitokszóvá tette a „békét”.
