Izrael a Hezbollah elleni támadás után

Túszok és katonák

Külpol

A titkosszolgálati akció katonai sikere dacára a veszély nem múlt el Izrael feje fölül. A döntés a háború eszkalálásáról Irán kezében van, s valamiféle békét csak a tárgyalásos rendezés hozhat.

Izrael és a Hezbollah között már tavaly október elején, a Hamász gázai terrortámadása után megkezdődtek a harcok. Az Iránból támogatott síita terrorszervezett lőni kezdte a határ menti izraeli területeket, mintegy a Hamász iránti „szolidaritásból”, s ezt azóta is folytatja. Az izraeli hadsereg természetesen visszalőtt, s ma már tyúk-tojás kérdés, hogy mi volt a válasz mire. A rakéták miatt tízezrek hagyták el otthonukat a határ mentén, s biztonságos visszaköltöztetésüket két hete háborús céllá nyilvánították.

Netanjahu és a háború hasznai

Közel egy év után Netanjahu számára most jött el az ideje az északi „rendcsinálásnak”, hiszen a Gázai övezetben a Hamász már nem jelentős katonai tényező, noha gerilla harcmodorával és alagútjaival még sok bajt tud okozni Izraelnek. Mára bebizonyosodott, hogy az övezetben őrzött százegy élő és halott izraeli túszt csak fogolycserével és tűzszüneti egyezménnyel lehet hazahozni, mert az izraeli katonák közeledésére az élőket kivégzik. A túszalku legfőbb feltételéül a Hamász a háború befejezését szabja. Ugyanezt követeli északon a Hezbollah: ígérete szerint abbahagyják a „szolidaritási” rakétázást, ha Gázában béke lesz. Talán egy lendülettel lehetne hazahozni a túszokat és visszavinni északra az onnan elmenekülteket.

Csakhogy ez Netanjahunak nem érdeke, és eddig megtorpedózott minden alkut. Egyrészt azért, mert kormányának szélsőséges erői, a Zsidó Erő pártot vezető Itamár Ben Gvír belbiztonsági miniszter és a Vallásos Cionistákat elnöklő Becalel Szmotrics kilépnének a kormányból, ami új választást hozna – és adott esetben az október 7-i mészárlás körülményeinek felderítésére felállított állami vizsgálóbizottságot. De ha maradásra is bírná Gvírt és Szmotricsot – hiszen ez a két szélsőséges politikus soha más kormányba nem kerülhetne be –, Netanjahu érdeke akkor is az időhúzás: arra számít, hogy lassan elhalványul a tavalyi fiaskó emléke, és hatalmon maradhat. A másik útja a börtönbe vezethet; ha ellenzékbe kerül, bizonnyal felgyorsul korrupciós ügyeinek bírósági számon kérése.

Ezért Netanjahu hónapok óta nyílt propagandakampányt folytat a hadsereg vezetői és a védelmi miniszter ellen, mondván, ők a felelősek október 7-ért. Ő semmiről sem tudott, semmiről nem értesítették. Csakhogy tavaly a védelmi szervek, s maga Joáv Gallant védelmi miniszter is többször figyelmeztették arra, hogy ha tovább folyik a jogállam lebontása miatti tiltakozás, az ország megosztottsága, gyengesége fokozza a háborús veszélyt. Gallantot Netanjahu tavaly márciusban menesztette is, de a tiltakozáshullám hatására már másnap visszavette. A múlt héten újabb, Gallantot sározó propagandamanőver közepén tartottunk, s arról szóltak a hírek, hogy egy-két napon belül a had­sereghez nem konyító Gideon Szaár váltja a hadügyminisztert (a háború kellős közepén), amikor Libanonban felrobbantak a személyhívók, majd a rádió adó-vevők.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.