Szlovák védelmi miniszter: Magyarországon képeznek ki ukrán katonákat

  • narancs.hu
  • 2023. március 7.

Külpol

Egy nyilvános beszélgetésen mondta ezt Jaroslav Naď. 

Egy beszélgetéssorozat újabb részét forgatták Nagymihályban, amin a szlovák külügyminiszter, Rastislav Káčer, valamint a védelmi miniszter, Jaroslav Naď  vett részt. A parameter.sk tudósítása szerint a beszélgetésre egy oroszbarát csoport is összeverődott, akik miatt nehéz volt elkezdeni a rendezvényt, annyira hangosan ordítoztak a teremben. 

Naď  egy kérdésre válaszolva azt mondta, Csehország és Lengyelország nagyobb mértékben támogatja Ukrajnát az orosz agresszor elleni harc során, mint Szlovákia. És „ki másnak segítenénk, ha nem a szomszédunknak” – tette fel a kérdést, aki arról elmélkedett, hogy a szomszéd országként szinte kötelességük segítő kezet nyújtani. Mire a hangoskodó hallgatóság soraiból valaki bekurjantotta, hogy bezzeg Magyarország kimaradhat ebből az egészből.

 Erre Naď azt válaszolta, de

„a magyarok is segítenek – az, hogy ön erről nem tud, és terjed a propaganda arról, hogy ők nem segítenek, az egy dolog. De vajon arról van tudomása, hogy a területükön [Magyarországon] folyik az ukrán katonák kiképzése? Talán erről nem is tud”. 

 
Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszter (b) és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kezet fog Budapesten, a minisztériumban tartott sajtótájékoztatón 2023. január 27-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI
 

A parameter.sk megjegyzi, az Orbán-kormány a háború kitörése úta hangoztatja, hogy az ukránok katonai megsegítése (például a nekik történő fegyverszállítás) tévút, ezért Magyarország a környéken egyedüli országként nem is küldött semmilyen katonai felszerelést. Azzal érvelnek, hogy a fegyverszállítás csak a háború eszkalációjához vagy „elhúzódásához” és „még több szenvedéshez” vezet.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.