22 év egyeztetés után öthatalmi egyezség született a Kaszpi-tenger menti országok, Kazahsztán, Oroszország, Irán, Azerbajdzsán és Türkmenisztán között, mely jogi dokumentum értelmében a vízfelület jelentős része a felek közös használatában marad, míg a tengerfenék és az altalaj mélyének megosztásáról a szomszédos országok a nemzetközi jog alapján állapodnak meg. Eszerint a felek a területi vizeiket 15 tengeri mérföldre, a halászati övezetüket pedig további 10 tengeri mérföldre terjeszthetik ki.
Az egyezmény kizárja a régión kívüli országok katonai jelenlétét a tengeren, amelynek biztonságáért és erőforrásainak kezeléséért az öt partmenti állam felelős.
A Kaszpi-tenger bonyolult nemzetközi jogi és földrajzi problémát jelent (vagy jelentett eddig), mert bár magyarul tengerként hivatkozunk rá, valójában mivel nincs lefolyása, egy tó, pontosabban a Föld legnagyobb tava. A nemzetközi jog szerint a tavak alatt található ásványi kincseken a part menti országok egyenlő arányban osztozhatnak. A tengereknél ezt annak arányában osztják fel, hogy melyik országnak milyen hosszú a partszakasza. A Kaszpi-tenger ásványi kincsekben, de olajban és földgázban is igen gazdag, nem mellesleg fontos stratégiai szempontból is.
Az egyezmény értelmében hajózni, halászni, tudományos kutatást folytatni és csővezetéket lefektetni a felek által egyeztetett szabályok alapján lehet. A jelentős projektek megvalósításakor figyelembe kell venni a környezetvédelmi tényezőt, a Kaszpi-tenger ökológiai rendszerében okozott kárért az összes fél felelős.
A határozatlan időre szóló egyezmény az összes részes állam parlamenti jóváhagyása és a ratifikációs okmányok letétbe helyezése nyomán lép majd érvénybe.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az egyezmény megkötése során azt hangoztatta, hogy a tenger jogi státusának rendezése alapot teremtett az öt állam együttműködésének elmélyítéséhez.
Az iráni államfő, Haszan Róháni arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyezmény nem állapít meg végleges elválasztó vonalakat a tengeren, ezért ezek ügyében folytatni kell a tárgyalásokat. Hangsúlyozta, hogy a dokumentum a nem kaszpi országoknak megtiltja a bázisok létrehozását, a repülőgép-hordozók, tengeralattjárók és harci repülőgépek odairányítását, valamint az idegen országok tulajdonában álló terhek szállítását is.
Róháni ki nem mondottan arra célzott, hogy Aktauban a NATO átrakodási pontot üzemeltet, miután Kazahsztán engedélyezte az Egyesült Államoknak, hogy a kikötőt felhasználja az Afganisztánba irányuló katonai szállításokhoz.
Az iráni elnök azt is közölte, hogy a Kaszpi-tenger-menti országok támogatják az iráni nukleáris programról megkötött sokoldalú megállapodás fenntartását azt követően is, hogy az Egyesült Államok abból kilépett.
(MTI)
