Timmermans: „Az atomenergia drága, a földgáz nem fenntartható és szennyező”

  • BM
  • 2020. február 3.

Külpol

Nem tartja elképzelhetőnek, hogy egyes tagállamok számára eltérő legyen a klímasemlegesség elérésének határideje.

„Nekem semmi bajom az atomenergiával. Nem zavar, amíg teljesítjük a 2050-es célokat. Az egyetlen dolog, amit ugyanakkor a tények alátámasztani látszanak, hogy az atomerőművek építése borzasztóan sokba kerül. Remélem, hogy a tagállamok körültekintően felmérik majd a költségeket” – nyilatkozta Frans Timmermans az Mfor.hu-nak.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke

Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke

MTI

Az Európai Bizottság európai zöld megállapodás végrahajtásáért felelős ügyvezető alelnöke, volt szocialista európai bizottsági elnökjelölt a többi között azt mondta, a szénalapú gazdaságról való átállás alatt szükség lehet átmeneti energiaforrásokra, és az atomenergia is része az energiamérlegnek.

Szerinte viszont más megoldások gazdaságilag előnyösebbeknek bizonyulhatnak. „És hát végső soron a nukleáris energia nem is minősül fenntarthatónak, miközben a kibocsátás szempontjából mégiscsak pozitív” - tette hozzá.

Elmondta, az Európai Unió (EU) megállapodott a klímasemlegesség 2050-re történő eléréséről: a jogszabályok is változnak, és a piaci befektetők is gyorsan irányt váltanak a zöld energiák felé. A földgáz vagy a nukleáris energia az átmenetet segítő energiaforrás, mert a szénnél kevesebb, vagy zéró kibocsátása van.

Timmermans hozzátette, olyan beruházásokon lesz hangsúly az unión belül, amelyek a fenntarthatóságot szolgálják, a földgázzal pedig ez a kritérium nem teljesül. „Jobb a szénnél és a kőolajnál, de nem fenntartható és szennyző is”.

Sok minden függ a többéves keretköltségvetésről folyó tárgyalásoktól is. „Ne legyünk naivak: ameddig nincs megállapodás, azok a tagállamok is körömszakadtáig ragaszkodnak az álláspontjukhoz, amelyek több pénzt remélnek az átállásra" - tette hozzá.

Timmermans nem tarjta elképzelhetőnek, hogy egyes tagállamok számára eltérő legyen a klímasemlegesség elérésének a határideje. Ha belemegy az unió a differenciáltságba, akkor más országoknak kellene túlteljesíteniük. „A szolidaritás egyik formájának is tartom, hogy mindenki magára vállalja a célt” - mondta.

Hozzátette, azt tervezi, hogy létrehoz egy koalíciót az európai városok között, aminek London és Osló is tagja lehet. Ebben az összefogásban megvalósulhatna a zéró kibocsátású tömegközlekedés megteremtése, illetve a lakóházak szigetelése és a napelemes energiaellátásuk biztosítása – utóbbit már egy ideje finanszírozza az unió az Európai Beruházási Bankon keresztül.

„A budapesti lakáshelyzetre való tekintettel, ez nagyon vonzó perspektíva lehetne. És egy kormány miért akarna közbelépni, ha egy ilyen európai mértékű nagyvárosi koalíció alakul? Nem hiszem, hogy ez problémát szülne” - fejtegette.

Timmermans nyilatkozatai már csak azért is érdekesek, mert a magyar kormány ragaszkodik az atomenergiához, a Mátrai Erőmű esetében a széntüzelés kivezetésével párhuzamosan gázturbina megépítését jelentette be, a klímasemlegesség elérése érdekében támogatásokat vár, illetve a természetét ismerve nem feltétlenül támogatná azt az elképzelést, hogy az unió az ő közbejárása nélkül adjon támogatást a hazai nagyvárosoknak, például Budapestnek.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.