„Nekem semmi bajom az atomenergiával. Nem zavar, amíg teljesítjük a 2050-es célokat. Az egyetlen dolog, amit ugyanakkor a tények alátámasztani látszanak, hogy az atomerőművek építése borzasztóan sokba kerül. Remélem, hogy a tagállamok körültekintően felmérik majd a költségeket” – nyilatkozta Frans Timmermans az Mfor.hu-nak.
| ||
Az Európai Bizottság európai zöld megállapodás végrahajtásáért felelős ügyvezető alelnöke, volt szocialista európai bizottsági elnökjelölt a többi között azt mondta, a szénalapú gazdaságról való átállás alatt szükség lehet átmeneti energiaforrásokra, és az atomenergia is része az energiamérlegnek.
Szerinte viszont más megoldások gazdaságilag előnyösebbeknek bizonyulhatnak. „És hát végső soron a nukleáris energia nem is minősül fenntarthatónak, miközben a kibocsátás szempontjából mégiscsak pozitív” - tette hozzá.
Elmondta, az Európai Unió (EU) megállapodott a klímasemlegesség 2050-re történő eléréséről: a jogszabályok is változnak, és a piaci befektetők is gyorsan irányt váltanak a zöld energiák felé. A földgáz vagy a nukleáris energia az átmenetet segítő energiaforrás, mert a szénnél kevesebb, vagy zéró kibocsátása van.
Timmermans hozzátette, olyan beruházásokon lesz hangsúly az unión belül, amelyek a fenntarthatóságot szolgálják, a földgázzal pedig ez a kritérium nem teljesül. „Jobb a szénnél és a kőolajnál, de nem fenntartható és szennyző is”.
Sok minden függ a többéves keretköltségvetésről folyó tárgyalásoktól is. „Ne legyünk naivak: ameddig nincs megállapodás, azok a tagállamok is körömszakadtáig ragaszkodnak az álláspontjukhoz, amelyek több pénzt remélnek az átállásra" - tette hozzá.
Timmermans nem tarjta elképzelhetőnek, hogy egyes tagállamok számára eltérő legyen a klímasemlegesség elérésének a határideje. Ha belemegy az unió a differenciáltságba, akkor más országoknak kellene túlteljesíteniük. „A szolidaritás egyik formájának is tartom, hogy mindenki magára vállalja a célt” - mondta.
Hozzátette, azt tervezi, hogy létrehoz egy koalíciót az európai városok között, aminek London és Osló is tagja lehet. Ebben az összefogásban megvalósulhatna a zéró kibocsátású tömegközlekedés megteremtése, illetve a lakóházak szigetelése és a napelemes energiaellátásuk biztosítása – utóbbit már egy ideje finanszírozza az unió az Európai Beruházási Bankon keresztül.
„A budapesti lakáshelyzetre való tekintettel, ez nagyon vonzó perspektíva lehetne. És egy kormány miért akarna közbelépni, ha egy ilyen európai mértékű nagyvárosi koalíció alakul? Nem hiszem, hogy ez problémát szülne” - fejtegette.
Timmermans nyilatkozatai már csak azért is érdekesek, mert a magyar kormány ragaszkodik az atomenergiához, a Mátrai Erőmű esetében a széntüzelés kivezetésével párhuzamosan gázturbina megépítését jelentette be, a klímasemlegesség elérése érdekében támogatásokat vár, illetve a természetét ismerve nem feltétlenül támogatná azt az elképzelést, hogy az unió az ő közbejárása nélkül adjon támogatást a hazai nagyvárosoknak, például Budapestnek.
