Trump kérésére nem engedtek be két amerikai képviselőnőt Izraelbe

  • Narancs.hu/MTI
  • 2019. augusztus 15.

Külpol

Nem kaptak vízumot.

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön arra szólította fel Izraelt, hogy ne engedélyezze két amerikai képviselőnő izraeli látogatását. Izrael eleget tett az elnök felszólításának.

„Izrael nagy gyengeséget mutatna, ha engedélyezné Ilhan Omar és Rachida Tlaib képviselőnők látogatását” – közölte az amerikai elnök az egyik csütörtöki Twitter-bejegyzésében.

Ezzel Donald Trump nyíltan Ilhan Omar minnesotai és Rachida Tlaib michigani demokrata párti képviselőnők kitiltását szorgalmazta. Néhány nappal korábban néhány amerikai és izraeli sajtóértesülés jelezte, hogy az elnök már sugalmazta ezt Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőnek, de akkor e hírt cáfolták.

Izraelben – nem sokkal Trump Twitter-bejegyzését követően – Cipi Hotovely külügyminiszter-helyettes bejelentette, hogy a kormány döntése értelmében a két amerikai képviselőnő nem kap beutazási vízumot.

Mr. President

Mr. President

Fotó: MTI

Ron Dermer, a zsidó állam Egyesült Államokban akkreditált nagykövete ugyan korábban azt jelezte, hogy nem tagadják meg a két képviselőnőtől a vízumot, de az elmúlt napokban Izraelben több egyeztetésre került sor az ügyben. A múlt héten az amerikai Demokrata Párt 41 fős küldöttsége tett látogatást Izraelben, és a demokrata párti politikusok akkor világossá tették, hogy támogatják Rachida Tlaib és Ilhan Omar vízumkérelmét.

Lapértesülések szerint az elutasító izraeli döntést az motiválta, hogy kiderült, a két amerikai képviselőnő csak a Palesztin Hatóság területeire és Kelet-Jeruzsálemba látogatott volna el.

Mindkét két képviselő tavaly ősszel került be az amerikai  szövetségi törvényhozásba, a Demokrata Párt jelöltjeként. Mindketten muszlim vallásúak és annak a mozgalomnak a hívei, amely azt szorgalmazza, hogy bojkottálják és szankcionálják Izraelt a palesztin területek megszállása miatt. Rachida Tlaib egyébként palesztin gyökerű, rokonai mai is a palesztin területeken élnek. Ilhan Omar szomáliai bevándorlóként érkezett az Egyesült Államokba 1992-ben.

MTI

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.