Virágzik a "börtönturizmus" Romániában

  • narancs.hu
  • 2019. március 8.

Külpol

A rabok igyekeznek átkerülni a rosszabb állapotban lévő intézményekbe, hogy aztán rövidíthessenek a büntetésükön.

Valósággal menekülnek a korszerűsített ítéletvégrehajtó intézményektől a romániai elítéltek, akik büntetésük lerövidítésének reményében az egészségtelen és zsúfolt börtönöket részesítik előnyben - írta pénteken az Adevarul hírportál.

A "börtönturizmusnak" nevezett jelenséget az elítéltek idő előtti szabadulását lehetővé tevő törvény "perverz" következményeként mutatja be a lap. A 2017-ben hatályba lépett jogszabállyal ugyanis Románia az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalása nyomán igyekezett kárpótlási rendszert kidolgozni az emberi jogaik megsértésére panaszkodó elítéltek számára, de a jogszabály olyan "jól sikerült", hogy az elítéltek számára üzletté vált az emberi jogaikról való lemondás, büntetésük lerövidítése érdekében.

A törvény minden elítéltnek hat nappal rövidíti le a büntetését minden olyan hónapért, amelyet olyan közös cellában töltött, ahol nem jut legalább négy négyzetméter egy rabra. Azoknak a raboknak is lerövidítik a büntetését, akiket megfosztottak a természetes fénytől, a szabad levegőtől, a minimális higiéniai feltételektől, a WC-használat intimitásától, vagy akiket penészes, beázott, levegőtlen cellákban, rovarok és rágcsálók társaságában tartottak fogva.

Az Adevarul riportja szerint jelenséggé vált, hogy az ország korszerűsített börtöneiben - mint amilyen az aradi, giurgiui, bákói vagy a szamosújvári - mindig vannak szabad helyek, mert az ott raboskodó elítéltek mindent elkövetnek, hogy a túlzsúfolt börtönökbe helyezzék át őket: mondvacsinált pereket indítanak azokban az országrészekben, ahol bíróságra kell járniuk.

Ezzel magyarázható, hogy a giurgiui börtön 81 százalékos helykihasználtsággal működik, vagyis 281 elítélt számára lenne még helye, miközben már 1200 rabjuk kérte onnan áthelyezését. Hasonló helyzetben van a norvég alapból felújított, 87 százalékos kihasználtságú aradi börtön, ahonnan 1800 rab menekült el, olyan helyekre, mint a normális befogadó képességét 27 százalékkal túllépő craiovai börtön - írta az Adevarul.

A lap szerint a törvény hatályba lépése óta eltelt másfél évben 14 ezer rab szabadult idő előtt a börtönből, közülük 900 visszaeső azóta ismét rács mögé került.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.