Virágzik a "börtönturizmus" Romániában

  • narancs.hu
  • 2019. március 8.

Külpol

A rabok igyekeznek átkerülni a rosszabb állapotban lévő intézményekbe, hogy aztán rövidíthessenek a büntetésükön.

Valósággal menekülnek a korszerűsített ítéletvégrehajtó intézményektől a romániai elítéltek, akik büntetésük lerövidítésének reményében az egészségtelen és zsúfolt börtönöket részesítik előnyben - írta pénteken az Adevarul hírportál.

A "börtönturizmusnak" nevezett jelenséget az elítéltek idő előtti szabadulását lehetővé tevő törvény "perverz" következményeként mutatja be a lap. A 2017-ben hatályba lépett jogszabállyal ugyanis Románia az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalása nyomán igyekezett kárpótlási rendszert kidolgozni az emberi jogaik megsértésére panaszkodó elítéltek számára, de a jogszabály olyan "jól sikerült", hogy az elítéltek számára üzletté vált az emberi jogaikról való lemondás, büntetésük lerövidítése érdekében.

A törvény minden elítéltnek hat nappal rövidíti le a büntetését minden olyan hónapért, amelyet olyan közös cellában töltött, ahol nem jut legalább négy négyzetméter egy rabra. Azoknak a raboknak is lerövidítik a büntetését, akiket megfosztottak a természetes fénytől, a szabad levegőtől, a minimális higiéniai feltételektől, a WC-használat intimitásától, vagy akiket penészes, beázott, levegőtlen cellákban, rovarok és rágcsálók társaságában tartottak fogva.

Az Adevarul riportja szerint jelenséggé vált, hogy az ország korszerűsített börtöneiben - mint amilyen az aradi, giurgiui, bákói vagy a szamosújvári - mindig vannak szabad helyek, mert az ott raboskodó elítéltek mindent elkövetnek, hogy a túlzsúfolt börtönökbe helyezzék át őket: mondvacsinált pereket indítanak azokban az országrészekben, ahol bíróságra kell járniuk.

Ezzel magyarázható, hogy a giurgiui börtön 81 százalékos helykihasználtsággal működik, vagyis 281 elítélt számára lenne még helye, miközben már 1200 rabjuk kérte onnan áthelyezését. Hasonló helyzetben van a norvég alapból felújított, 87 százalékos kihasználtságú aradi börtön, ahonnan 1800 rab menekült el, olyan helyekre, mint a normális befogadó képességét 27 százalékkal túllépő craiovai börtön - írta az Adevarul.

A lap szerint a törvény hatályba lépése óta eltelt másfél évben 14 ezer rab szabadult idő előtt a börtönből, közülük 900 visszaeső azóta ismét rács mögé került.

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.