Régóta eldöntendő kérdése a technológiának, hogy a platformcégek minek is számítanak pontosan. Olyanok-e, mint egy újságosbódé, amely nem felelős az ott árusított újságok tartalmáért, vagy olyanok, mint az újság, amelynek szerzői, szerkesztői és kiadója felelősséggel tartoznak a megjelenő szövegekért? A technológiai cégek eddig csiki-csukit játszottak. Mindig azt választották, amelyik a kényelmesebb volt nekik.
Többször felmerült az elmúlt évek során, hogy a platformokat a szabályozó hatóságoknak kell egyik vagy másik irányba terelniük. Az Európai Unióban vannak is kísérletek egyfajta netszabályozás létrehozására, ilyen például a felejtéshez fűződő jog betartatása (az EU-s állampolgárok azon jogáé, amely szerint kérhetik a keresőktől, hogy töröljék a róluk szóló írásokat a találatok közül), de egyelőre még nem értek el odáig, hogy a platformcégeknek érdemben lépniük kellene.
A koronavírus-járvány kapcsán minden platformcég fontosnak érezte, hogy gyorsan valami megoldást találjon az álhírek szűrésére. A Facebook elindított egy Covid-19 Information Center nevű szolgáltatást, amely a járványügyi szervezetektől és a WHO-tól származó információkat osztott meg. „A Covid-19-cel kapcsolatos téves információk ellen folytatott küzdelmünk részeként a Facebook eltávolítja azokat a félrevezető információkat, amelyek azonnali egészségügyi kárt okoznak. (Például a hamis gyógymódokat és kezeléseket ajánló bejegyzések.) A listánkat folyamatosan frissítjük a WHO és más egészségügyi szervezetek ajánlásai alapján. (…) Azokat az állításokat, amelyek nem okozhatnak közvetlen egészségügyi kárt – például a vírus forrásáról szóló összeesküvés-elméleteket –, ötven nyelvet lefedő hatvan tényellenőrző partnerünkkel együtt próbáljuk cáfolni a továbbiakban is” – közölte kérdésünkre a Facebook sajtószóvivője.
A Google is elhelyezett figyelmeztetéseket, illetve szűrte a megjelenő híreket a koronavírus-járvány alatt. Az alkalmazott technológiákról azonban csak a cég közleményeiből alkothatunk képet. Kérdéseinket ugyan feltettük a Google hazai képviseletének, ám három hét nem volt elég ahhoz, hogy választ kapjunk rájuk. Annyi egészen biztos, hogy a cégnek a levelekben terjedő koronavírusos átverésekkel is meg kellett birkóznia, nem csak a News vagy a YouTube platformon kellett szűrnie.
A vírussal kapcsolatos dezinformáció elleni harcban az online platformok alapvetően jól vizsgáztak. Még az olyan megúszós megoldások is – mint a Facebooké – jobbak, mint a teljesen szűretlen csatornák. Viszont még javában dúlt a járvány, amikor egy új probléma szakadt a nagy techcégek nyakába: Donald Trump.
Robban az elnök
Trump működése már eddig is folyamatos kihívást jelentett a platformcégeknek. Nehéz úgy szűrni a gyűlöletbeszédet vagy az álhírek terjesztését, ha ezeket az Egyesült Államok elnöke rendszeresen és büntetlenül gyakorolja. Végül a Twitter törte meg a jeget: 2020. május 26-án Trump egyik választási csalásról szóló bejegyzése után odabiggyesztettek egy linket, ahol az elnöki állítással szembemenő, ám a valósággal jóval közelebbi viszonyt ápoló információkat lehet találni. Vitatott témákban a Twitter egy hónapja használ ilyen tényellenőrző utalásokat. Ám Trumpot eleddig nem hazudtolták meg.
Nem is viselte jól az elnök. Pár napon belül elkészült az elnöki rendelet, amely szerint amerikaiatlan és nem demokratikus, hogy online platformok cenzúrázzák szabad emberek írásait. „Ennek [a közösségi média elterjedésének] eredményeként ezek a platformok sok tekintetben úgy működnek, mint a közterek 21. századi megfelelői” – áll az elnöki rendeletben. Később természetesen részrehajlással vádolja meg a Twittert, s azt javasolja, hogy a szólás szabadságát védő jogokat vonják meg a netes platformoktól. Ezek a jogok védik a Twittert vagy a Facebookot attól, hogy a felhasználók által írt szövegek miatt be lehessen perelni a cégeket. Trump a cenzúra megszüntetésének lehetőségét látja ebben az eljárásban. A gyakorlatban az ellenkezőjéről van szó, valószínűleg szigorúbb moderációt vezetnének be a platformcégek, hogy a kitettségüket csökkentsék, ha Trump vágyából törvény születne. Egyelőre azonban nem fenyeget, hogy az elnöki rendeletből törvény legyen, mert az Egyesült Államokban egy bíró bármikor felülvizsgálhatja egy ilyen rendelet törvényességét – írta elemzésében Ésik Sándor az azonnali.hu-n.
Értelemszerűen felmerült, hogy Mark Zuckerbergnek is feltegyék a kérdést: máshogy fogják-e kezelni a jövőben Trump írásait? Hiszen a koronavírust próbálta ugyan jól kezelni a Facebook, de a George Floyd meggyilkolása után kitörő amerikai tüntetéshullámmal már nem tud mit kezdeni.
„Tudom, hogy sokan elkeseredettek, mert fent hagytuk az elnök bejegyzéseit, de az az álláspontunk, hogy annyi önkifejezést kell lehetővé tenni, amennyit csak lehet, míg csak nem fenyeget azzal, hogy olyan kárt vagy veszélyt okoz, amelyet a világosan lefektetett szabályainkban leírtunk” – nyilatkozta Zuckerberg. Ugyanezt sokkal egyszerűbben fogalmazták meg azok a polgárjogi aktivisták, akik június elején próbálták meggyőzni Zuckerberget: a Facebook vezetője egyszerűen nem érti a rasszizmust és azt sem, hogy miért probléma e kiemelkedően fontos platform tétlensége.
A cég alaposan körbemagyarázott semmittevésére több mint négyszáz dolgozó demonstrációja volt a válasz. Igaz, a cég otthonról dolgoztat, így a munkatársak nem tudtak látványosan kisétálni az irodából, de a munkát így is beszüntették. A legutóbbi hasonló jelzést tavaly októberben adta az elégedetlen Facebook-alkalmazottak egy csoportja: nyílt levelet írtak Zuckerbergnek. Akkor az volt a gond, hogy a vállalat elzárkózott a politikai hirdetések igazságtartalmának vizsgálatától. Holott az egyéb típusú hirdetéseket ellenőrzi a platform.
A korábban csendes, a problémákat belső fórumokon rendezni próbáló, a sajtóval keveset kommunikáló Facebook-alkalmazottak most nem fogták vissza magukat, és nem csak a munkabeszüntetéssel tiltakoztak. Akadt olyan junior pozícióban lévő programozó, aki fel is mondott. Ennél is fontosabb azonban, hogy a hírfolyam fejlesztéséért felelős vezető, Ryan Freitas és a cég egyik kutatás-fejlesztési vezetője, Jason Stirman is a Twitteren írta meg, hogy Zuckerberg álláspontja szerintük nem védhető, illetve a rasszizmussal szemben fel kellene lépnie a Facebooknak.
A kérdés a cég előre hozott „lakógyűlésén”, a Town Hall Meetingen is felmerült, ott Zuckerberg azt válaszolta az aggályokra, hogy a Facebook nem tud figyelmeztetést elhelyezni egyes bejegyzések előtt, csak törölni vagy meghagyni tudja azokat. „Kapcsolatba léptünk ma a Fehér Házzal, hogy alaposan elmagyarázzuk ezeket a [felhasználásra vonatkozó] szabályokat nekik” – mondta Zuckerberg a gyűlésről kiszivárgott hangfelvételen. Ugyanitt arról is beszélt, hogy őt is taszítja, amit Trump írt, illetve elképzelhető, hogy a cég a jövőben megváltoztatja a moderálási gyakorlatát. Egy félrevezető Trump-hirdetést már eltávolítottak áprilisban. Egyelőre azonban a Facebook dolgozóinak be kell érniük azzal a vezetői üzenettel, hogy büszkék lehetnek magukra, mert megvédik a szólásszabadságot.
Zuckerberg határozatlanságát magyarázhatja az is, hogy cége több mint két éve politikai jellegű botrányok főszereplője. A Cambridge Analytica-ügy volt talán a legismertebb ezek közül (lásd: Áruló barátunk, a Facebook, Magyar Narancs, 2018. március 29.), de vádolták már azzal is a Facebookot, hogy a konzervatív vélemények elhallgattatásának élharcosa. Érthető, ha Zuckerberg nem akar újabb ügyekbe belekeveredni. Más kérdés, hogy az első számú közösségi oldal vezetőjeként nem teheti meg, hogy nem reagál a világ történéseire.
A Google csendje
A Google többször próbálkozott közösségi oldalak létrehozásával (pl. Orkut, Google Wave, Google+), de nem ért el áttörést. Van azért nagy hatású közösségi felülete: a YouTube. Ennek a szűrési, moderálási és ajánlási hibáiról gyakran esik is szó, de nem ez a legfontosabb oldal sem Trump számára, sem a Black Lives Matter-tüntetések kapcsán.
A Google egy tiltakozási hullámot már átvészelt 2018 végén. A tiltakozás azért robbant ki, mert a cég szexuális zaklatással vádolt egyik vezetőjét, Andy Rubint hatalmas végkielégítéssel búcsúztatták. A tiltakozások szervezőit pedig, majd valamivel később a Google-dolgozók szakszervezetét megszervezni próbáló alkalmazottakat kiszorították a cégből. Mindez meglehetősen hosszan zajlott, s így lényegében visszhangtalan maradt.
Amennyiben a vírus nem tér vissza ősszel még nagyobb erővel, úgy novemberben az Egyesült Államokban elnökválasztást tartanak. Olyankor pedig lekerülnek a kesztyűk. A Facebook már bejelentette, hogy az orosz és kínai állami hírszolgáltatóktól származó anyagokat figyelmeztető jelzéssel fogja ellátni. Nagy kérdés, hogy meg meri-e ezt tenni az amerikai forrású álhírek kapcsán is. Nem fogadnánk rá nagy összegben.
A cikk eredetileg a nyomtatott Magyar Narancs 2020. június 11-i számában jelent meg Vírus és választás címmel, most teljes terjedelemben online újraközöljük.
_focuspoint_70x70.jpg?key=1f9296c3b559e1c264247e47308e6d62)
