Az Egyesült Államok Nagy-Britanniával és Franciaországgal bombázta Szíriát

  • MTI/narancs.hu
  • 2018. április 14.

Külpol

Donald Trump jelentette be, hogy elrendelte a légicsapások megindítását Szíria ellen.

Az elnök a Fehér Házban a nemzethez címzett – és a nagy amerikai televíziós állomások által élőben közvetített – nyilatkozatában közölte: precíz, azaz célzott légicsapásokra adott utasítást, válaszul az április 7-én a kelet-gútai Dúma városában elkövetett vegyifegyver-támadásra. A légicsapásokat az Egyesült Államok nem egyedül, hanem az Egyesült Királysággal és Franciaországgal egyeztetve és együttműködve hajtja végre szíriai feltételezett vegyifegyver-raktárak ellen. A légicsapás-sorozat – amely az eddigi legnagyobb katonai akció Bassár el-Aszad elnök rendszere ellen – Trump elnök bejelentésekor már folyamatban volt.

Beszédében Donald Trump kiemelte: a légicsapások célja az elrettentés vegyi fegyverek előállításától, terjesztésétől és alkalmazásától. A Dúmában elkövetett vegyifegyver-támadásról és Aszad elnökről Trump azt hangoztatta: „ezek nem egy ember tettei voltak. Ez egy szörnyeteg által elkövetett bűncselekmény volt”.

Az amerikai elnök élesen bíráló szavakat fogalmazott meg Oroszország és Irán – az Aszad-rendszer két támogatója – címére is. „Irántól és Oroszországtól azt kérdezem: milyen nemzet az, amely ártatlan férfiakat, nőket, gyermekeket legyilkoló tömegmészárossal akar közösséget vállalni” – fogalmazott Trump. Hozzátette: Oroszországnak el kell döntenie, hogy ezen a sötét úton halad-e tovább, vagy csatlakozik a civilizált nemzetekhez. Donald Trump hangsúlyozta azt is, hogy az Egyesült Államok semmilyen körülmények között nem akar meghatározatlan ideig Szíriában maradni.

Az amerikai televíziók híradásai szerint az Egyesült Államok és szövetségesei Tomahawk robotrepülőgépeket vetettek be több szír helyszínen is. A Fox és a CNN hírtelevíziók helyszínen lévő tudósítókra hivatkozva jelentették, hogy a szíriai fővárosban legalább hat robbanás hallatszott.

Csatlakoztak a britek és a franciák is

Trump bejelentése után nem sokkal Theresa May brit miniszterelnök szombat hajnalban közölte, hogy engedélyezte a brit fegyveres erőknek „összehangolt és célzott támadások” végrehajtását Szíriában. May szerint korlátozott, a térségi feszültségeket nem eszkaláló akcióról van szó, amelynek célja a szíriai rezsim vegyifegyver-kapacitásának leépítése, és az, hogy elrettentse a szír vezetést ilyen fegyverek használatától. A brit kormányfő megerősítette, hogy Nagy-Britannia amerikai és francia szövetségeseivel együtt vesz részt az akcióban.

Az amerikai védelmi miniszter az akció utáni sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a szíriai légicsapások során megpróbálták elkerülni, hogy civilek is áldozatul essenek. James Mattis közölte: az Egyesült Államok és szövetségesei sokkal erőteljesebb csapást hajtottak végre, mint tavaly. Ugyanakkor megerősítette: a csapásmérés egyszeri volt, és a szövetségesekkel koordinált akcióban hírszerzési információk alapján kifejezetten olyan célpontokat támadtak, ahol feltételezhetően szír vegyifegyver-készletek találhatók.

A védelmi minisztérium, a Pentagon vezetője hangsúlyozta: a légicsapások a szíriai kormány és nem a rendszer fő támogatója, Oroszország ellen irányultak, és Bassár el-Aszad elnöknek akarnak vele „nagyon erős üzenetet” küldeni. Mattis hangsúlyozta: egyelőre nem terveznek újabb légicsapásokat, a jövőbeni válaszlépések attól függnek, hogy a szír kormány bevet-e még vegyi fegyvereket.

Joseph Dunford tábornok – újságírók kérdésére válaszolva – közölte, hogy az első csapások azt a kutatóintézetet célozták meg, ahol feltételezések szerint a vegyi fegyverek kifejlesztése folyik, és azt a fegyverraktárt is érintették, ahol vegyifegyver-készletek találhatók. A tábornok fontosnak tartotta azt is hangsúlyozni, hogy igyekeztek a lehető legkisebbre csökkenteni az orosz veszteséget. Hozzátette: az oroszokat előzetesen nem tájékoztatták a lehetséges célpontokról.

Következményekről beszélt az orosz nagykövet

Anatolij Antonov, Oroszország Egyesült Államokban akkreditált nagykövete közleményben figyelmeztetett a szíriai légicsapások következményeire. A szombatra virradóra kiadott közleményben – amelyet a Facebook-oldalán jelentetett meg – a diplomata hangsúlyozta: „a legrosszabb aggodalmak váltak valóra. Figyelmeztetéseink nem találtak meghallgatásra. Egy előre eltervezett forgatókönyvet hajtottak végre. Most ismét fenyegetnek bennünket. Figyelmeztettünk, hogy az ilyen akciók nem maradnak következmények nélkül”.

Antonov nagykövet azonban nem említett konkrétumokat, nem körvonalazta az esetlegesen várható következményeket. Helyette azt hangsúlyozta, hogy a légicsapásokért a felelősség Washingtont, Londont és Párizst terheli, és elfogadhatatlannak minősítette, hogy ezzel megsértették az orosz elnököt is.

A rövid közleményben az orosz diplomata végezetül megállapította: az Egyesült Államoknak, amelynek a világon legnagyobb vegyifegyver-arzenálja van, „nincs erkölcsi alapja ahhoz, hogy más országoknak szemrehányást tegyen”.

Egymás után szólalnak meg az amerikai politikusok is. Chuck Schumer, a demokraták szenátusi frakciójának vezetője közleményében arra figyelmeztette Donald Trump elnököt, hogy „legyen óvatos”, nehogy a szíriai konfliktus „nagyobb háborúvá” szélesedjék. Schumer átfogó stratégiát és ennek kongresszusi megtárgyalását sürgette. A republikánus John McCain szenátor örömmel üdvözölte a légicsapásokat, és szintén átfogó stratégiát sürgetett, de nemcsak a szíriai, hanem az egész közel-keleti helyzet rendezése érdekében.

Közleményt adott ki David Perdue republikánus szenátor, a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának tagja és Mac Thornberry, a képviselőház fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának elnöke is. A georgiai Perdue azt hangsúlyozta, hogy „Aszadnak tudnia kell, hogy nem tűrjük embertelen akcióit”, míg a texasi Thornberry képviselő aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy szerinte egyre gyakrabban követnek el vegyifegyver-támadásokat, amelyeket Oroszország támogat.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.