Az Egyesült Államok Nagy-Britanniával és Franciaországgal bombázta Szíriát

  • MTI/narancs.hu
  • 2018. április 14.

Külpol

Donald Trump jelentette be, hogy elrendelte a légicsapások megindítását Szíria ellen.

Az elnök a Fehér Házban a nemzethez címzett – és a nagy amerikai televíziós állomások által élőben közvetített – nyilatkozatában közölte: precíz, azaz célzott légicsapásokra adott utasítást, válaszul az április 7-én a kelet-gútai Dúma városában elkövetett vegyifegyver-támadásra. A légicsapásokat az Egyesült Államok nem egyedül, hanem az Egyesült Királysággal és Franciaországgal egyeztetve és együttműködve hajtja végre szíriai feltételezett vegyifegyver-raktárak ellen. A légicsapás-sorozat – amely az eddigi legnagyobb katonai akció Bassár el-Aszad elnök rendszere ellen – Trump elnök bejelentésekor már folyamatban volt.

Beszédében Donald Trump kiemelte: a légicsapások célja az elrettentés vegyi fegyverek előállításától, terjesztésétől és alkalmazásától. A Dúmában elkövetett vegyifegyver-támadásról és Aszad elnökről Trump azt hangoztatta: „ezek nem egy ember tettei voltak. Ez egy szörnyeteg által elkövetett bűncselekmény volt”.

Az amerikai elnök élesen bíráló szavakat fogalmazott meg Oroszország és Irán – az Aszad-rendszer két támogatója – címére is. „Irántól és Oroszországtól azt kérdezem: milyen nemzet az, amely ártatlan férfiakat, nőket, gyermekeket legyilkoló tömegmészárossal akar közösséget vállalni” – fogalmazott Trump. Hozzátette: Oroszországnak el kell döntenie, hogy ezen a sötét úton halad-e tovább, vagy csatlakozik a civilizált nemzetekhez. Donald Trump hangsúlyozta azt is, hogy az Egyesült Államok semmilyen körülmények között nem akar meghatározatlan ideig Szíriában maradni.

Az amerikai televíziók híradásai szerint az Egyesült Államok és szövetségesei Tomahawk robotrepülőgépeket vetettek be több szír helyszínen is. A Fox és a CNN hírtelevíziók helyszínen lévő tudósítókra hivatkozva jelentették, hogy a szíriai fővárosban legalább hat robbanás hallatszott.

Csatlakoztak a britek és a franciák is

Trump bejelentése után nem sokkal Theresa May brit miniszterelnök szombat hajnalban közölte, hogy engedélyezte a brit fegyveres erőknek „összehangolt és célzott támadások” végrehajtását Szíriában. May szerint korlátozott, a térségi feszültségeket nem eszkaláló akcióról van szó, amelynek célja a szíriai rezsim vegyifegyver-kapacitásának leépítése, és az, hogy elrettentse a szír vezetést ilyen fegyverek használatától. A brit kormányfő megerősítette, hogy Nagy-Britannia amerikai és francia szövetségeseivel együtt vesz részt az akcióban.

Az amerikai védelmi miniszter az akció utáni sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a szíriai légicsapások során megpróbálták elkerülni, hogy civilek is áldozatul essenek. James Mattis közölte: az Egyesült Államok és szövetségesei sokkal erőteljesebb csapást hajtottak végre, mint tavaly. Ugyanakkor megerősítette: a csapásmérés egyszeri volt, és a szövetségesekkel koordinált akcióban hírszerzési információk alapján kifejezetten olyan célpontokat támadtak, ahol feltételezhetően szír vegyifegyver-készletek találhatók.

A védelmi minisztérium, a Pentagon vezetője hangsúlyozta: a légicsapások a szíriai kormány és nem a rendszer fő támogatója, Oroszország ellen irányultak, és Bassár el-Aszad elnöknek akarnak vele „nagyon erős üzenetet” küldeni. Mattis hangsúlyozta: egyelőre nem terveznek újabb légicsapásokat, a jövőbeni válaszlépések attól függnek, hogy a szír kormány bevet-e még vegyi fegyvereket.

Joseph Dunford tábornok – újságírók kérdésére válaszolva – közölte, hogy az első csapások azt a kutatóintézetet célozták meg, ahol feltételezések szerint a vegyi fegyverek kifejlesztése folyik, és azt a fegyverraktárt is érintették, ahol vegyifegyver-készletek találhatók. A tábornok fontosnak tartotta azt is hangsúlyozni, hogy igyekeztek a lehető legkisebbre csökkenteni az orosz veszteséget. Hozzátette: az oroszokat előzetesen nem tájékoztatták a lehetséges célpontokról.

Következményekről beszélt az orosz nagykövet

Anatolij Antonov, Oroszország Egyesült Államokban akkreditált nagykövete közleményben figyelmeztetett a szíriai légicsapások következményeire. A szombatra virradóra kiadott közleményben – amelyet a Facebook-oldalán jelentetett meg – a diplomata hangsúlyozta: „a legrosszabb aggodalmak váltak valóra. Figyelmeztetéseink nem találtak meghallgatásra. Egy előre eltervezett forgatókönyvet hajtottak végre. Most ismét fenyegetnek bennünket. Figyelmeztettünk, hogy az ilyen akciók nem maradnak következmények nélkül”.

Antonov nagykövet azonban nem említett konkrétumokat, nem körvonalazta az esetlegesen várható következményeket. Helyette azt hangsúlyozta, hogy a légicsapásokért a felelősség Washingtont, Londont és Párizst terheli, és elfogadhatatlannak minősítette, hogy ezzel megsértették az orosz elnököt is.

A rövid közleményben az orosz diplomata végezetül megállapította: az Egyesült Államoknak, amelynek a világon legnagyobb vegyifegyver-arzenálja van, „nincs erkölcsi alapja ahhoz, hogy más országoknak szemrehányást tegyen”.

Egymás után szólalnak meg az amerikai politikusok is. Chuck Schumer, a demokraták szenátusi frakciójának vezetője közleményében arra figyelmeztette Donald Trump elnököt, hogy „legyen óvatos”, nehogy a szíriai konfliktus „nagyobb háborúvá” szélesedjék. Schumer átfogó stratégiát és ennek kongresszusi megtárgyalását sürgette. A republikánus John McCain szenátor örömmel üdvözölte a légicsapásokat, és szintén átfogó stratégiát sürgetett, de nemcsak a szíriai, hanem az egész közel-keleti helyzet rendezése érdekében.

Közleményt adott ki David Perdue republikánus szenátor, a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának tagja és Mac Thornberry, a képviselőház fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának elnöke is. A georgiai Perdue azt hangsúlyozta, hogy „Aszadnak tudnia kell, hogy nem tűrjük embertelen akcióit”, míg a texasi Thornberry képviselő aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy szerinte egyre gyakrabban követnek el vegyifegyver-támadásokat, amelyeket Oroszország támogat.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?